Szerintetek tényleg "bolond" vagyok?
Ma beszélgettünk a párommal,és felvetődött (csak mint beszédtéma),hogy mit csinálnék,ha nyernék 300 ezer forintot.
Azt válaszoltam,hogy megvenném neki az a nagy képernyős TV-t,amire már régóta vágyik.Ez kb. 150 ezer forint,tehát maradna még 150.Abból vennék a családtagjaimnak is olyan dolgokat,aminek tudom,hogy nagyon örülnének,pl. befizetném a szüleimet egy wellness hétvégére,ilyesmi.A lényeg,hogy így maradna kb. 30 ezrem magamra.
Ebből vennék egy két apróságot és ennyi.
Azért nem magamra költenék,mert igazából semmire nincs úgy igazán szükségem,van elég ruhám,van számítógépem,ami nekem tökéletesen megfelel,egy éve kaptam mobilt,pont most gyűlt össze a pénzem,hogy autót vegyek (suli mellett dolgozom),szóval tényleg nincs úgy semmi,amit nagyon szeretnék venni.
A párom viszont azt mondta,hogy én "bolond" vagyok,mert mások öröme fontosabb nekem,mint a magamé,és hogy ez úgy lenne helyes,ha azt mondtam volna,hogy 150 ezerért veszek magamnak valamit vagy megpótolom az autóra összegyűjtött pénzt,és a maradék 150-ből vásárolok a szeretteimnek,mert így ugye önző sem vagyok,de túl jószívű sem...
Jó tudom,hogy ez kicsit hülye kérdés,mert nem nyertem ennyi pénzt,de a válaszom elég jellemző rám,mert mindig is szerettem adni (nem csak pénzt,meg ajándékot,hanem törődést is).
Szerintetek baj,hogy így gondolkodom?
20/L
válasza:Alapvetően nem baj. Két dologra vigyázz: egyrészt ne kezdj mártírkodni ilyesmi miatt, hogy Te milyen áldozatokat hozol. Ha adsz, akkor örülj, hog yadtál, és ne várj cserébe semmit!
Másik csapda: ha csak tetszelegni akarsz az adományozó szerepében.
Ha őszintén így gondolod, akkor ez szép és jó, semmi baj vele, és szerintem nem bolond az, akinek örömet szerez mások öröme. ;)
Nekem őszintén örömet szerez,soha nem emlegetem fel,hogy én ezt meg azt adtam Neked stb.,és nem is várok érte semmit.
Főleg,hogy itt tényleg nem elsősorban anyagiakról van szó,hanem pl. olyanról,hogy édesanyám rengeteget dolgozik,és tavaly karácsonykor (pedig már albérletben éltem az egyetem miatt),1 nappal hamarabb hazamentem,mint meg volt beszélve,és mire hazaért,megcsináltam a teljes nagytakarítást és a komplett karácsony menüt,hogy levegyem a válláról azt a terhet,hogy munka után egész éjszaka gürizzen.
És ezt sem azért írtam le,hogy ájuldozzanak tőlem,vagy bármi,csak példaként,hogy nem megvásárolni szeretném a szeretetet.
válasza:De ez tök jó így!
Csak épp ma nem divatos. De a hiba "nem az ön készülékében van". Több ilyen kéne, mint Te! :) Lehet, hogy kicsit bolondosnak minősülsz így, de ha egyszer magadnak is összegyűlik arra, amire kell, az azt mutatja, hogy nem hagyod, hogy kihasználjanak, ésszel élsz, de jószívűen.
Gyönyörű Karácsonyt Neked, Nektek!
válasza: válasza: válasza: válasza:Nekem abból, hogy inkább másokra költenéd a nyereményt és abból, hogy ezt itt nyilvánosan részletezted az jön le, hogy szereted, ha mások jószívűnek és önzetlennek látnak. Biztos az is vagy, csak szeretnéd, ha ezt mások is visszaigazolnák.
Nem baj, hogy így gondolkozol, természetes, hogy ha jelentősebb összeghez jutunk, akkor amit tudunk belőle, azt a szeretteinkre szánjuk, már ha tényleg szeretjük őket. A legtöbb ember ugyanígy tenne, úgyhogy teljesen általános a hozzáállásod, természetesen nem vagy bolond. :)
válasza:Nem vagy bolond. Viszont ezt nagyon sokan fogják még kihasználni, és te csak csodálkozni fogsz, hogy más nem gondol rád.
Próbáld ki, hogy egyszer csak azért szeressen valaki, aki vagy (ne pénzért) és ha egyszer utcára jutnál, vajon ki lenne az , aki befogadna.
Inkább tartsd meg a pénzt, hogy ne legyél terhére senkinek, ha arról van szó, hogy segítség kell. Mert olyankor megtanulja az ember, hogy mi a magyarok istene. . .
válasza:Szerintem Bolond vagy. De az a jó féle. :)
Nekem sajnos nincs sok szerettem és nincs is meg mindenem.
Én is a páromra költenék belőle először. Adnék a nagymamámnak is, hogy könnyebben kihúzza a téli időszakot. Ne legyen gondja a számlákkal. Aztán ha maradna, magamnak jogsira, vagy kettőnknek háztartási gépekre. Esetleg meglátogatnánk végre a spanyol rokonokat.
Senki másra nem költenék, mert tudom/tapasztaltam, hogy egy "köszönöm"-öt sem kapnék vissza.
Nagymamám is nagyon pórul járt annak idején.
A tiedhez hasonló mentalitása volt. Mikor már nagyjából meg volt mindene, akkor a többit mind a családjára költötte. Ma már nagyon el van szegényedve. A pici nyugdíjából alig jön ki és azok, akiknek annyit segített, most még egy tányér ételért is elkérik tőle a pénzt.
Pedig nagyon sokan mondták neki, hogy ne költse másra. Spóroljon.
Az élet igazságtalan. Attól hogy sok szeretet és törődést adsz, nem biztos, h azt is fogsz visszakapni.
Szerintem a párod azért bolondozott le, mert valami ilyesmitől félt téged. Ha netán nem csak elmélet lenne egyszer a dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!