Lebuktattam egy hűtlen férjet, van okom utálni magam?

Én nem tettem volna, mert semmi értelmét nem látnám.

A szüleid házassága ettől nem lesz jobb, hogy jobb legyen arról csak ketten tehettek volna. Igy max. "bosszút álltál" ezen az emberen, de biztos jön a következő. Akkor annak a feleségnek is szólsz?

Sztem nem gáz, hogy megtetted. Mi felnőttek baromi sokszor elszarakodjuk a dolgokat. Teszetoszáskodunk, kerüljük a konfliktusokat, és megpróbáljuk agyonhallgatni a dolgokat, ha nincs elég tartásunk a megoldásukhoz.

Jó lecke ez mindannyitoknak.

Szerintem teljesen rossz következtetést vonsz le a válaszokból.

Te abból indulsz ki, hogy "lebuktattad" és ezzel megszüntetted a házasságtörést és rendbehoztál valamit.

A válaszolók pedig látják, hogy nem hoztál rendbe semmit.

A szüleid házassága nem fog megjavulni, lehet hogy felrugtál egy másik házasságot, de valószínű az sem működött már rendesen.

Szerinted most mi lesz? Milyen reakciókat vársz az érintettektől?

Tudod szerintem pedig semmi nem fog változni. (esetleg a másik pár válik, de még az sem biztos.)

Apád eddig is elviselte a helyzetet, ezután is el fogja. Anyád eddig sem akart válni, ezután se fog. Már csakazért sem.

Ne legyen igazam, de szerintem ez lesz.

Végig többesszámban beszélsz. Akkor is amikor a szüleid házasságáról van szó. Amit meg kéne értened (és nem mondom, hoyg könnyű) hogy nem a te házasságod. Hogy igen befolyásol az otthon lévő hangulat, zavarnak a telefonok, nem érted a helyzetet, de ez nem a te gondod. Neked a saját életedet kell élned, mert ha ezzel foglalkozol, akkor valóban tönkre fogsz menni bele.

A szüleid értelmes felnőtt emberek. Nekik kell megoldaniuk a problémájukat, te max. Annyit tehetsz, hogy elmoondod hogyan érzel és reménykedsz, hoyg ezt figyelembe veszik amikor döntenek. Bár úgy tűnik eddig nem tették.

20:41-es vagyok.

16 éves korodra nagyon felnőttesen tudsz gondolkodni.Sok felnőtt példát vehetne tőled.A házasság,szeretet és hűségnek már nem sok jelentősége van SAJNOS!Ha egyszer házasságot kötünk miért nem lehet hűségesnek maradni?

Az is rendben van,hogy egy kapcsolat tökre mehet de ez hosszú folyamat!Miért kell a másikat megalázni azzal,hogy megcsalják?Miért nem lehet a szemébe nézni és megmondani,hogy vessünk véget a kapcsolatnak még mielőtt fájdalmat okoznánk egymásnak!

Mert gyávák és nem mernek kilépni a megszokásból.Inkább tönkre tesznek több családot mert így kényelmes.

Én teljesen megértelek, és igazat is adok neked.

A te eseted egy példája annak, hogy mennek rá a gyerekek a felnőttek "boldogságkeresésére". Ne adj az olyan válaszolókra, hogy nincs közöd a szüleid házasságához. Jól látod, ez a te családod, ha 20-22 lennél azt mondanám, ez már nem a te dolgod, nem a te életed, hanem a szüleid házassága, de te még abban a korban vagy, amikor igenis rád is tekintettel kellene lenniük, mint gyerekre.

Amikor ma tengernyien azt mondják, hogy addig vannak valakivel, amíg az jó, aztán továbblépnek, mert ez az ő életük, nem számolnak a gyerekek lelkére ható következményekkel. A ti helyzetetek még rosszabb: itt lélekben már továbbmentek, a láthatóakban meg nem, és ez az ellentmondásos helyzet nem csoda ha felemészt téged meg a tesódat.

Ne hibáztasd magadat a rossz helyzetért. Ezt tényleg a szüleid cseszték el, és tudjad, hogy a gyermeki bűntudat nagyon gyakori a szülők elrontott dolgai kapcsán, de ez ALAPTALAN.

Ami a legrosszabb, amit tehetsz, hogy azt gondolod ezek után, hogy mindenki megcsalja a házastársát, és hogy nincs normális házasság, meg hogy nem érdemes házasodni. Nekem gimiben volt egy osztálytársam, akinek elváltak a szülei, az anyukája pár évente cserélte az élettársakat, és a lány arra a meggyőződésre jutott, hogy nincs értelme a házasságnak. 17 évesen külön élt az élettársával, 19 évesen már a másodikkal, aztán amikor 20 évesen találkoztunk, őszinte csodálattal volt, hogy én meg a férjem összeházasodtunk, és boldogok vagyunk. Szerette volna ő is, ha neki így lehet. Jelentem, 15 éve még mindig boldogok vagyunk, sose csaltuk meg egymást és nem is fogjuk.

Ez egyébként az ember felfogásán múlik. Jól látod azt is, hogy anyukád jellemtelensége a fő oka mindennek. Nagyon meg kell nézni még a rózsaszín köd előtt, amit szerelemnek neveznek, hogy kibe lesz szerelmes az ember! A jellem a szerelemtől nem javul meg, hosszú távon azzal szembesül az ember, amilyen a másik a kapcsolatunk előtt volt.

Ha anyukád is le akarja építeni a másik felet, semmi rosszat nem látok abban, hogy segítesz neki. Amíg gyerekként a te családodról van szó, teljesen jogosnak érzem, ha védőleg fellépsz.