Ha egy nő terhes lesz védekezés mellett, miért van felháborodva hogy a férfi nem akarja a gyereket?

"vagy úgy, hogy megszakíttatja az illető, vagy úgy, hogy kihordja és megszüli"

Ez a nő választási lehetősége.

És legtöbbünknek már akkor kész válasza van erre, mikor még teherbe se estünk.

Nekem például az, hogy csak akkor vetetném el, ha erőszakból foganna, vagy súlyos, nem gyógyítható betegséget állapítottak meg nála.

Ezzel jó, ha tisztában van minden férfi, hogy az ő párja, milyen állásponton van ez ügyben.

Innentől kezdve a pasasnak két választási lehetősége van:

marad vagy megszökik.

És a megszökik lehetőséget én minden esetben gerinctelenségnek tartom.

Hogy miért?

Mert nem láttam még olyan férfit, aki anélkül lett volna apa, hogy "hozzá ne tette volna a részét".

Húzzon gumit és rántsa is ki mellé,

vagy köttesse el magát az, aki nem akarja, hogy valaki az ő gyerekét akarata ellenére megszülje.

"Ezzel jó, ha tisztában van minden férfi, hogy az ő párja, milyen állásponton van ez ügyben." - na, ezzel idáig maradéktalanul egyetértek. Csak tudod, a baj nem azokkal a nőkkel szokott lenni, akik a kapcsolat elején egyértelművé teszik a saját álláspontjukat, hanem azokkal, akik nem, vagy akiknek a terhesség hatására változik meg a véleményük, vagy akiket rádumálnak a véleményük megváltoztatására...

"Húzzon gumit és rántsa is ki mellé,

vagy köttesse el magát az, aki nem akarja, hogy valaki az ő gyerekét akarata ellenére megszülje." - ez "öntudatos" női szövegnek jó, csak hát tudod, egyfelől a lekötés nagyrészt irreverzibilis és a férfiak többsége számára a "most nem akarok gyereket" =/= a "soha nem akarok gyereket" állítással. Másfelől "Húzzon gumit és rántsa is ki mellé" ennyi erővel mi a fenének szeretkezzen egyáltalán valaki, ennyi erővel sörözni is mehet. És akkor megint kezdődik persze a rinya a hölgyek részéről, hogy "a párom már nem kíván"... mert hát ne tagadjuk, a jelen kérdésben említetten túl az a másik igen népszerű téma a hölgyek körében...

"És a megszökik lehetőséget én minden esetben gerinctelenségnek tartom."

Nézd, mindenkinek van valami egyéni véleménye, nekem pl. az, hogy azt a nőt tartom NŐnek, akinek a párja az első, nem egy zigóta vagy embrió, és nem is valamiféle általa hitt istenség akarata. Az ilyen nő, és csakis az ilyen nő lehet számomra is az első, n.b. ez kölcsönösségi alapon megy.

Szóval szerintem, ha egy nő, aki addig a párom volt és én az övé, egy embriót választ velem szemben, akkor nem én lépek le, hanem ő szakított velem. Én semmi mást nem teszek, mint levonom a konzekvenciát, és megkeresem azt, aki majd az én társam lesz, és én az övé.

(lehet ide lőni:))

Nem lövök, viszont egyet árulj el!

Akkor te soha nem is akarsz gyereket?

Mert bizony abban a pillanatban, hogy az a poronty megérkezik, nem te leszel az első. Erre készülj fel!

Megváltoztathatatlan anyai ösztön.

Az ártatlan, magatehetetlen gyerek lesz az első. S csak az ő szükségletei után jössz te a képbe. Persze ahogy az a kölyök nő, és fokozatosan leválik az anyjáról, úgy fog ismét megnőni a szereped, de a gyerek első X évében ezzel kell számolnod.

Ha nem teszed, nagyon meg fogsz lepődni.

"Megváltoztathatatlan anyai ösztön. " - dehogy kérlek, ez legenda. Egyfelől 100 éve még nemigen találtál olyan nőt, aki így vélekedett volna*, és szerencsére azért ma is akadnak olyan nők, akik nem álltak be ebbe a "nyugati trendbe". Találsz itt is egy rakat ilyen kérdést, ahol a "párod vagy a gyereked az első" témáról megy a vita, és szépen megoszlanak a vélemények.

Én azt hiszem, nyugodtan vállalhatnék gyereket a párommal ebben a tekintetben... szereti a gyerekeket, de nem babafanatiker... de ha genya vagyok, akkor azt mondom, hogy olyan nővel kell kezdeni, aki már döntött ilyen helyzetben a párja mellett az életben. (a párom pont nem ilyen, első kapcsolata)

*ennek meg egyszerű oka van. Akkor a házasságok voltak a stabil pontok, és a gyerek volt a "szülők 10-et, felnő 3", mára meg ez megfordult, ma a 10-ből 9,9 nőne fel, viszont a házasságok/párkapcsolatok több mint fele bomlik. Szóval más lett a nő életében a stabil pont, ennyi.

Nyugati trend szeretni a gyerkeket? Érdekes meglátás. 0_0

"szereti a gyerekeket, de nem babafanatiker..."

Kac, kac.

Mondjak valami érdekeset? A legtöbb gyerek az agyamra megy. Miért? Mert nem az enyém.

"olyan nővel kell kezdeni, aki már döntött ilyen helyzetben a párja mellett az életben"

Hmm. Azaz olyan nővel, aki átélt már egy abortuszt?

Nem hinném, hogy ez garancia lenne arra, hogy másodjára is így dönt. Sőt!

Személy szerint nem ismerek olyan nőt, aki kétszer is az abortusz mellett döntött volna,

olyat viszont igen, aki óriási megkönnyebbülésként élte meg, hogy abortusz után lehetett még gyereke, és a második esélyét ki is használta.

Én ismerek olyan nőt, nem is egyet. Igaz, olyant is, amire te hivatkozol.

Egyébként itten van ez a kérdés a közelmúltból, hogy ne csak a levegőbe beszéljek:

http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ker..

Az első 3-4 oldalon lementek a "trendiek" - akik számára "szeretni a gyereket" = "a gyerek az első", onnantól már szépen oszlanak a válaszok, és pl. a legutolsó is nagyon igaz.

" A legtöbb gyerek az agyamra megy. Miért? Mert nem az enyém." - látod, ez pl. az egyik olyan tipikus jel, amire alapozni lehet, az "én vérem" kifejezéssel vagyok úgy, mint az öreg székely, és azt mondom, hogy "EGY"...

"hanem az addig vezető megalázó procedúrára is, amit szintén egyedül a nőnek kell végigcsinálnia" - Magyarországon? Dehogy... a családvédelmisek zöme kifejezetten örül neki, ha a férfivel közösen mennek (és alapértelmezett jog), a nőgyógyász sem hajtja el az illető párját... na jó, a műtőbe bekommandózni annyira nem egyszerű (az se teljesen kizárt egyébként) de azon túl bárhol ott lehet a másik érintett fél is. Én férfiként mindenkinek javasolni szoktam, itt a fórumon is, meg az életben is...

Ex barátnőmet én is kísérgettem már, mert az aktuális úr tényleg külföldön volt éppen, én meg rá is értem, jó viszonyban is maradtunk, 47-es ingnyakam is van:), meg dolgoztam EÜ-ben is... össz-vissz egy okoskodó asszisztensőt kellett leállítanom, nem volt vészes, annyi egy epekövesnél is akad...

utolsó: épp ez az, a férfi részéről ez egy opció, hogy lehet, de a nőnek nyilván muszáj ott lennie a saját abortuszán... lehet, hogy a férfiak se vennék félvállról, ha végig kellene nézniük egy abortuszt...

amúgy szerintem rendes ember vagy, én felpontoztalak, mert nem tudom, miért lettél 0%.

OFF

Nézd, a direkt a konzervatív nézetek propagálása érdekében pontozgatók ezt szokták csinálni egy nem konzervatív véleménnyel. Márpedig én nem vagyok konzi:) - és nem zavar, ha ezért 0 pontot adnak a küldetéstudatosak:)

ON

Na ya, valóban, a férfinek opció, de előtte ugye azt írtad, hogy "egyedül a nőnek KELL végigcsinálnia" ... hát, ha jól választott partnert akkor ugye alapértelmezetten nem, elég, ha szól, hogy "szeretném, ha velem jönnél" - ha egyáltalán szólni kell. Ha kevésbé jól, akkor is megteheti azt - teljes joggal - "hogy jól van, OK, de ugye ez a mi közös problémánk és döntésünk, tehát, ha ezt akarod, akkor gyere te is..." és a férfiak egy újabb hányada szintén el fog menni. A maradék esetében meg elmondható, hogy a nő párválasztása körül is hibázik valami... (és még mindig megkérhet barátot, rokont, stb) Szóval nem, ritka szerencsétlennek kell ahhozz lenni, hogy valakinek egyedül KELLjen végigcsinálni, ha ő nem ezt szeretné.

"Félvállról vételről" meg azért szerintem az esetek zömében szó sincs, mondjuk inkább úgy, hogy másként kezelik a helyén, mint a nők egy része. Szóval én már láttam pár abortuszt premier plánban is, szokványt is, középidőset is megindított vetéléssel, nőket előtte és utána, (abortumokat is), nagyjából mindenfélét, ami egy fél év alatt egy szülészeti-nőgyógyászati osztályon megesik. És látod, mégse lettem abortusz ellenes, mindenkinek azt tanácsolom mindig, hogy neki meg a párjának közösen kell eldönteniük egy terhesség sorsáról.