Apám megütött, mert cigit talált a táskámban. Egyetértetek vele?

"A cigizés meg nem jó, korábban fogsz tőle meghalni, annak meg nem fogsz örülni, amikor odajutsz."

Az ilyen "szentbeszédek" aztán nagyon hatásosak egy kamasz fiúnak:) Egyik fülén be másikon ki.

Egy pofonnak viszont súlya van! Azt érti.

Ezzel nem azt mondom, hogy egy gyereket ütni verni kell. Szó sincs róla. De egy atyai pofon néha többet használ mint ezer szó. Ebben biztos vagyok.

Nem értek egyet!

Mutasson jó példát pofozkodás helyett!

A válaszolók meg ne itt játsszák az agyukat, mintha szentek lennének...

Most lepontozhattok, de szerintem nincs igaza.

Természetesen nekem is a hátamon áll fel a szőr, mikor kis taknyos tizenéveseket látok bagóval a szájukban. DE.

Ha az apa láncdohányos, akkor ne csodálkozzon, hogy a fia megkérdőjelezi azt az ütést, hiszen ő mutatta a példát a gyerekének.

Én hiszem, hogy nevelni példamutatással lehet.

Az én apum elég hirtelen haragú és hát gyakran káromkodik cifrákat, ha felhúzza magát.

Ennek ellenére ha az én számon kicsúszott egy "hülye" már kaptam is a fejmosást.

Gyerekfejjel sem értettem, hogy én egy "hülyéért" le vagyok cseszve, ő meg káromkodik, mint egy kocsis és nem éreztem jogosnak a dolgot.

Ha apuka egy "gyárkémény", akkor ne csodálkozzon, ha a gyereke körberöhögi, mikor elkezd neki papolni a dohányzás káros hatásairól.

Nekem ez a véleményem.

L/25

Hát akik a primitív gyerekverőkről írnak, azok még nem találkoztak az én szintén dohányos apámmal, amikor megtudta, hogy én is cigizek. Esküszöm, a mai napig ha vissza gondolok a reakciójára, meg az azt követő 1-2 hónapra, azt kívánom bárcsak inkább megvert volna.

Egy-két pofonba nem halok bele, de azt a kiábrándultságot, közönyt (amit mutatni próbált és elég jól sikerült), csalódottságot és dühöt amit akkor egyszerre láttam rajta, hát nem kívánom senkinek. Annyira megharagudott rám, hogy nem beszélt velem egy hónapig. Aztán utána is csak annyit, hogy annyit minimum elvárt volna tőlem, hogy ha már látom, ő hogy elcs.szte és milyen helyzetbe került, legalább én nem állok neki ugyan ennek. Iszonyatosan szégyelltem magam és nem tudtam jóvá tenni a mai napig.

Szóval én amondó vagyok, így több évvel az esemény után is, hogy inkább örülj, hogy egy sallerral lerendezte.