Tapasztalta valaki már, hogy a kisfia nem engedi a közelébe a saját apját?
válasza: válasza:Kérdező: ez is jó ötlet, de amikor együtt vannak, kettesben, akkor csináljanak "pasis" dolgokat, csupa olyat, amit veled nem tud a fiad. :) Pl. szereljenek autót, vagy ilyenek. ;)
Ezzel is a férfi-női szerepeket tudja gyakorolni, és segít túljutni a konfliktuson. De tényleg legyen köztetek intimitás a gyerek előtt, ne építsétek le, mert azzal tesztek neki rosszat! (Még ha nehezen is viseli most! Így fogja megtanulni, hogy felnőttként majd jó férj legyen, figyelmes, törődő a feleségével! :) )
Köszönöm a kedves válaszokat, segítettek jobban átlátni a dolgokat!
Az az érdekes, hogy minden gyerek máshogy éli ezt meg, és minden szülő is. És koronként is változhat a dolog. Arra gondolok, hogy sokan nem is emlékeznek ilyenre a családjukból, legyen szó gyerekről vagy szülőről.
Nekem nem rémlik, hogy nagyon anyás vagy apás lettem volna, de egy konkrét esetre emlékszem: Apukámmal arról beszélgettünk, hogy elmegyünk a mamámhoz (5 éves lehettem). És én egy szót véletlenül rosszul mondtam: "Apu, elveszel?" "Elviszel"-t akartam mondani. És nagyon elszégyelltem magam, illetve elmosolyodtam, és nagyon kihívónak találtam a mondottakat. Ez nagyon érdekes,így utólag már tényleg olyannak tűnik, mintha szándékosan mondtam volna "félre". :) Mintha kipróbáltam volna, hogy apu mit szól hozzá.
válasza:Én meg azért írtam, hogy örülj, hogy van ödipális konfliktus, mert nálunk ez bizony kimaradt a kislányomnál, furcsállottam is, és bizony ki is derült, hogy "más", autista, szociálisan másképp működik, mint mi...
Szóval határozottan örülj neki, hogy a gyermeked normális pszichés fejlődési folyamaton megy keresztül! :)
Igen, egyrészt nagyon jó, hogy van ez a ödipális megnyilvánulás, többek között azért is, mert valóban arra sarkallja a szülőt, hogy a családi szerepeket komolyabban megélje, mélyebben, tudatosabba átélje.
"Csupán" az aggaszt, hogy a férjem, a párom, a kisfiam apja ezt nehezen viseli, és az foglalkoztat, hogy miként tudnék nekik ebben segíteni.
válasza: válasza:Kérdező: persze, hogy rosszul éli meg, hidd el, ha lányod lenne, te élnéd meg rosszul, hogy a gyermeked, a szemed fénye csak az apjával akar lenni és téged félredob! :D
Meg kell értenie a párodnak, hogy ez normális, beszéljétek meg, alakítsatok ki stratégiákat. Amit meg írtál, hogy arra sarkall, hogy tudatosabban éljétek meg - igen, ez nagyon jó megfogalmazás! :) Éljetek a lehetőséggel, még a ti kapcsolatotoknak is jót tehet! :)
válasza: válasza:Ödipálisról annyit, hogy nekem kb. 2 éves a lányom, hogy nagyon szívesen van velem is, meg az anyjával is.
Én is arrafelé hajlok, hogy volt egy erélyesebb, addig a gyerek részéről nem tapasztalt rászólás, vagy valami változás, amit nem tud hova tenni, de nagyon rossz volt neki, és ezért most nem "barátkozik" apával.
Vagy az is lehet, hogy csak hétvégén tud vele lenni az apa, és ha Te anyaként egyébként is gyeden tudsz lenni a gyerekkel, akkor úgy fogja fel, hogy apa azért nincs vele, mert nem akar vele lenni. (pl. ha munkahelyet cserélt, vagy tovább bent kell lennie) Márpedig ha a kis buksijában az van, hogy apa azért van vele, mert "anya akarja", akkor nem meglepő ez a reakció.
Amikor együtt vagytok 3-an, akkor hagyd, hogy sokat foglalkozzon vele, egy kicsit engedd át a terepet. Jó ötlet lehet, ha a fürdetést apa végzi, különösen ha haza is ér rá minden nap. (pont beesik fürdetés előtt).
És csak következetesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!