Hisztis lennék, amiért megtiltottam a páromnak, hogy a lakásban cigarettázzon?

Szerintem ez nem ennyire egyszerű dolog. 2 része van.

1.

Dohányzott-e a párod, amikor megismerted vagy most szokott rá? (Ha már akkor is dohányzott, mire számítottál?) Amikor összeköltöztetek, megbeszéltétek-e, hogy hol dohányozhat és rábólintott-e erre a megállapodásra? Ha igen, akkor egy tahó, hogy nem tartja be, felrúgja az együttélés szabályait, ha nem, akkor sajnos eső után köpönyeg, tanulni kell belőle, és máskor (a köv. összeköltözéskor) tisztázni, ki hogyan akar élni, és nem költözni össze, ha nem egyeznek az elképzelések. Mert megváltozni senki nem fog, nem is várható el. Csak ha nem tetszik, nem muszáj összeköltözni...

Kié a lakás? Ha albérlet, ha közös vagy ha a párodé, sok beleszólásod nincs. Ha a tied, akkor igen, bár nem illik korlátozni az embernek a párját, és nem illik az orra alá dörgölni, hogy ő a tulajdonos...

2. része a kérdésnek

Mint tudjuk, a dohányzás káros. A passzív dohányzás is. Akkor is, ha ezt a dohányosok nem veszik tudomásul.

A saját egészségével mindenki azt csinál, amit akar, de más emberével játszani nincs joga. Idegenével sem, de azéval meg, akit állítólag szeret, pláne nem. Akit szeret az ember, arra vigyáz, félti, óvja, minden módon - ha kell, nem bagózik az orra alá. Magyarul: nekem erős kétségeim vannak az iránt, hogy a kérdezőt szereti-e a párja. Mert bosszantani bosszantja, azt egy dolog. De nem is vigyáz rá, és ez a rosszabb.

Másik része az egészségdolognak: oké, hogy a saját egészségét joga van kockára tenni, de a kérdezőnek, ha esetleg családot alapítanak/alapítottak (ha nem tervezik, mi értelme együtt élni?), hosszú távon lesz szüksége egy egészséges férfira, nem egy betegre. És a közös gyereknek is hosszú ideig kell az apa. Erre nem gondol? Ha nem gondol, akkor szereti-e eléggé a kérdezőt és a gyereket (majdani gyekeket)? Érdemes-e gyereket szülni olyan embernek, aki nem törődik a jövővel?

#31 - én pl többek között pont azért IS dohányzom, mert törődök a jövővel:))

Tessék már szépen végiggondolni, hogy mi lenne itt, ha egyszer csak mindenki abbahagyná a dohányzást...

Szerintem sem vagy hisztis.

Az én párom például szó nélkül kiült a SAJÁT házában is dohányozni, mert tiszteletben tartotta, hogy én nem szeretem a dohányfüstöt.

#38 - tudod, van egy olyan fontos dolog a világban, hogy kölcsönösség (reciprocitás)... OK, a dohányos tegyen meg ezt, meg tegyen meg azt, meg tegyen meg amazt... és mit kap? Mi van a mérleg másik serpenyőjében?

(direkt nem állok le azon vitázni, hogy mi a könnyebb, mert az egyén-, meg helyzet-függő)

Egy 2010-es ausztrál kutatás szerint ha a házaspárnak csak egyik tagja dohányzik, az nagyobb problémákat okoz a kapcsolatukban, mint az eltérő társadalmi háttér és vallás, vagy akár a különböző tervek a gyerekvállalásra.

forrás: [link]