Cigizés miatt elhagyni? Szerintetek "szigorú" vagyok?

#40, dehogy, ez csak egy "pozitív mellékhatás", tekintve, hogy az ember személyisége nagyjából egységes (hacsak nem skizo) ergo egyfajta helyzethez való hozzáállásából lehet valószinűsíteni, hogy másfajta helyzetekhez hogyan állna hozzá. Másként fogalmazva lehet következtetni az illető értékrendjére. Persze nem 100%-osan, csak "valószínűbb/kevésbé sanszos" szinten. De azért mondok nem cigarettás példát is, valaki elmegy kiskutyáért, és ott az anyakutya, és az 5 kiskutya, amiből választhat. Van, aki a legerősebbet, legéletrevalóbbat keresi - nos, ő nekem nem pálya. Van aki meg a leggyámoltalanabbat, legrászorultabbat, nos ő meg a pálya. És ha hiszed, ha nem, ha az illető a párom lesz, és lesz egy gyerekünk is, az első sokkal nagyobb valószínűséggel akarná winnerré nevelni, lenne "értékelvű" meg "teljesítmény-elvű"... amitől nálam nyílik a bicska, tehát ez nem lenne jó párkapcsolat. Vagy ha mondjuk lerokkannék, vagy munkanélkülivé válnék (senki sincs oltva ellene), az első valószínű, hogy sokkal hamarabb hagyna ott, ami egy tartós kapcsolatban megint nem pálya. Na, ilyenek.

Az elvi ok az nyilván egy elv, legfeljebb valami filozófiai témában lenne ontopic.

41-es!

Én értem miről beszélsz, s egyet is értek ebben. Vagyis, hogy fel akarod mérni, hogy milyen helyzetben ki az, aki melletted áll, és segít, ki az, aki az első problémánál már meghátrál, ugyanis azt könnyebb.

Viszont, ahogy olvasom, a kérdező már próbált neki segíteni.

Először én is azt írtam, hogy ennyiért balgaság lenne elhagyni, hisz vannak ennél nagyobb problémák is, amikor kiderül, hogy mennyire állunk ki egymásért.

De mivel írta a kérdező, hogy ezen már túl vannak, így nehezebb lehet neki is.

Kérdező!Egyébként most mit mond a párod? Ígérget megint?

Én sose járnék dohányossal, de ezt az elején tisztázom is, nem csinálnám ezt, amit te, hogy először elfogadom, utána nem.

Engem olyannal hozott össze a sors, aki azt mondta már az elején, hogy leszokott, aztán jóval később egy stresszes időszakában derült ki, hogy amikor rossz napja van, időnként még rágyújt, csak addigra már közel kerültem hozzá érzelmileg... Nem emiatt lett vége, de minden alkalommal undorodtam tőle, amikor megéreztem rajta a szagot. Azóta szűkült a kör és olyan férfi sem kell, aki valaha is dohányzott, mert elég egy rosszabb periódus és rögtön rohan vissza a drogjához. De a legrosszabb nem is a cigi volt, hanem hogy hazudott nekem ebben.

Ez egy nagyon érdekes kérdés

Én cigizek ( napi 3-4 szálat) de jó minőségűt ami nem is büdös

Nekem a párom nem akart dohányos lánnyal járni, és amíg én nem mondtam meg neki ,hogy szoktam addig észre se vette...szóval nem mindegyik cigi bűzlik....én se hittem el de így van

# 41

Igen ám, de az emberben benne van, hogy a lehető legjobbra törekszik, a lehető legjobbat próbálja kihozni a helyzetéből.

Ne essék félreértés, én egészen más értékek szerint választok magamnak párt, nem az alapján, hogy ki mennyire helytálló a társadalmi értékek szerint, de amit én fontosnak tartok, abban igyekszem minél jobb lenni, és ezt a másiktól is elvárom.Csak úgy képes fejlődni az emberiség, ha mindig a jobbra törekszik.Persze ez nem azt jelenti, hogy ha netán lerokkan a párom, akkor elhagyom emiatt, hanem azt, hogy ebben a helyzetben is a lehető legjobb megoldás után nézünk.