Nektek segít az anyósotok vagy a sógornőtök?
van egy 19 hónapos kislányuk, a férjem Londonban dolgozik, mert különben éhen haltunk volna.
Az anyósom és a sógornőm, soha nem látogat vagy segít semmiben. Az anyósom leglazább néha felhív, bár akkor is csak bosszant, de a sógornőm mióta megvan a lányunk egyszer jött át hozzánk, közben meg ő szeretne lenni a keresztanyja.
Ami azért fura mert a lányom fél tőle, mivel nem is ismeri.
Elég nehéz egyedül csinálnom mindent, néha jólesne egy óra amikor magammal is tudok foglalkozni, de őket ez nem érdekli.
a sógornőmnek nincs senkije. soha nem is volt pasija, nem is jár sehova csak dolgozik és a barátnői gyerekeire vigyáz.
de hozzánk el se jön. és nem vagyunk rosszban. ill ő nyilván nem kedvel, de sosem adtam rá okot.
Ennyit a sógornőkről.
Hidd el, jobb ez így, legalább nem mondhatnak rád rosszat.
Nekem anyósom próbált segíteni, de mindenbe beleokoskodott, sőt, sokszor azért is másképp csinálta a dolgokat, úgyhogy leszoktunk róla.
Igen, tudom. Bár rosszat így is mondhatnak, és el is tudom képzelni hogy mondanak.
Csak tudod néha olyan fáradt vagyok, és időnként rám tör, hogy le se tojnak.
Na mindegy:)
"6-os: ne is álmodj róla! Ha a saját gyerekeiket lepasszolják, akkor a tiéteket ugyan miért vállalnák be?"
Nem is álmodok erről. :) Mentségükre szóljon, mindketten dolgoztak, a saját szüleik (anyósomék) hiába nyugdíjasok, fontosabb dolguk volt, hogy 1-1 napra elvállalják a saját unokákat, ezért jöttünk mi a képbe. Meg nálunk jobban elvoltak. :)
Ha az segítségnek minősül, hogy anyósom a lányunkkal van, akkor igen.
Milyen segítséget vársz tőlük?
Anyósom sajnos meghalt még mielőtt megismerhettem volna. A sógornőm még az esküvőnkre sem jött el, nem hinném, hogy a jövőben bármiben is számítani lehetne rá.
Szüleim 150km-re laknak, így ha majd oda jutunk mi is, csak egymásra számíthatunk majd.
Nem. Anyósom meghalt, de amikor élt, akkor sem segített, csak ártott. A sógornőim ultrabuta kényszeres kislányok, akik arra sem képesek, hogy megköszönjenek egy névnapra vagy születésnapra küldött képeslapot és legyen bennük annyi tartás, hogy mint síma, udvarias rokoni gesztust, viszonozzák.
Gondolom, ez mindent elmond.
Én örülök, hogy anyós csak néha hív. Bár ez nem volt így mindig, de mivel sosem tartotta be, hogy reggel 8 előtt ne telefonáljon és este 10 után se kb a semmiért, elkezdtem nem felvenni a telefonjait. Egész jól leszokott a zaklatásról. Látogatni jár ugyanúgy, de nem engedem, hogy bármihez nyúljon, mert csak pluszmunkát csinál. Pl a sülthúsos edényt csak vízzel "mossa el", mosogatószert nem lát és zsírosan berakja a csöpögtetőre majd a tiszta edények közé. Egyszer mosogathatott nálam. Csak unkázni jön át, addig jobban haladok a házimunkával.
Sógornő (: Még nem látta a 2 éves fiunkat, de megsértődött, mert nem ő lesz a keresztanyja. No komment.
Nekem egyik se hiányozna.
Nagyon szomorúan olvastam a kommenteket, mert annak idején nekünk se segített senki.Sokszor nagyon nehéz volt.
Sokszor azért büszke voltam magunkra a férjemmel, hogy mindent magunk oldunk meg.
Nagy szükség volna az összetartó családokra! (csak nagyon ritka az olyan többgenerációs együttélés, ami minden tagnak megfelelő) : (
Nagyon szeretnék -ha eljön az ideje- szuper jó anyós lenni, hogy a gyerekeim családjának segítségére és ne ártalmára legyek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!