Most mi tévő legyek?
Hatalmas gond van a családomban és nem tudom mit tegyek. Megpróbálom röviden össze foglalni. 16 éves vagyok, a nővérem 19. Bárhova ha elmegyünk bulizni és késünk, mindig csak én vagyok leszidva. Én nővérem nélkül nem mehetek sehova így egyedül haza se ha neki éppen késős kedve van.
Már lassan 1 éve szeretnék magamnak kutyát venni, anyám megtiltotta, erre most magának meg nővéremnek vesz egyet. Nekem továbbra is tiltja. Gyakran vannak családi balhék, nővérem már egyik hajnalba el is ment itthonról, de anymáék haza rángatták. Ok nélkül is leállt vitázni anyám bárkivel, apámat is feszt csak szidni tudja. 2 év múlva elköltözhetnék innen, lenne hova mennem, de évekkel ezelőtt is ezekért lettem depressziós, és érzem hogy napról napra egyre jobban kezdek vissza esni. Nem hiszem, hogy így kifogom bírni azt a 2 évet. Mit csináljak?
16/L
Na akkor nézzük sorba:
-Ül a gép előtt, és kiabál, ilyenkor mi mellette állunk. Ha éppen olyan kedve van átvágódik az egyik szobába és onnan szidja a családot.
-Egyáltalán nem törődik a kutyával, apámra és nővéremre van bízva.
-Nagyon ritka mikor kivételezik vele.
-Apámmal ezt többször megbeszéltük, és nem ért egyet anyámmal, viszont nővéremet anyám "parancsára" hozta haza. Szerintem egyértelműen nem szeretné hogy elköltözzön, de azért rosszul esik neki, hogy köteleznie kell.
-Nem értek velük egyet. Bár nekem nem lenne kihez fordulnom ha ő elmegy, de legalább neki jobb lenne.
-Apukám felöliékhez.
-Igen én is mehetnék oda.
-Párjához sajnos nem költözhet, mert titokban vannak együtt, hogy anyámnak ne legyen miért hisztiznie.
-Gyógyszert nem szedtem, de többször volt sajnos öngyilkossági kísérletem, egyszer majdnem lebuktam és pszichológushoz kerültem, de nagy nehezen kimásztam belőle, hogy mások ne tudjanak semmit.
-Sajnos többször próbáltuk megbeszélni vele a dolgokat, de kb a 2. mondat után felemeli a hangját és továbbra is leáll kiabálni.
válasza: válasza: válasza:Én kérdeztem, és értettem a válaszokat is, köszönöm:)
gondolkodom még a helyzeten....
válasza:hmm... van itt még egy gondolatom, lehet, hogy sikerülne, ha a múltkori pszichológussal jó kapcsolat lett, akkor most is meg lehetne keresned, egyrészt magad miatt, másrészt, hogy foglalkozzon a család többi tagjával is. Így Anyukáddal is tudnának beszélgetni és lehet, hogy elindulna valami.
tesód nem bujkálhat örökké,és nem függhet ennyire Anyukátoktól, és nem kell akarata ellenére megtenni ennyi mindent. Lesz balhé, de majd lecseng, ha látja Anyukád, hogy már nem ér el semmit a kiabálással.
addig is nem csak párszor kéne Anyukádnak visszajelezni, hogy FÁJDALMAS amit csinál, hanem rendszeresen. Azért mert ő a leghangosabb, nem kéne, hogy mindenki körülötte állva hallgassa és tűrje.
Szóval higgadtan, kedvesen mondani MINDEN NAP neki "beszéljük meg normálisan", "nyugodj meg anya, meghallgatlak, ha kedvesen mondod is" "jól van, látom most nagyon ideges lettél, térjünk vissza a témára később" "Anya szeretlek, nyugodj meg és úgy mondjad" ...
Mivel Anyukád régóta így kiabál, neki se lesz könnyű változtatni, lehet, hogy kell 1 év is, de nem reménytelen az ügy.
Éreznie kell, hogy a kiabálással többé nem ér el semmit, hogy már nem hatásos, mert nyugodtak vagytok, de nem némák és nem bábok többé, hanem közben menjen neki az "üzenet", hogy szeretitek és nyugodtan is beszélhet, úgy is megértitek.
Az is lehet, hogy eleinte még nagyobb hangon fog üvölteni, mert az könnyebb neki ennyi év után, mint változtatni(!!!) és az ember nem szívesen változik!, de kitartással menni fog, reméljük:)
Többé ne magatok ellen fordítsátok ezt a dühöt, agressziót ami ér benneteket (többé ne bántsátok magatokat), ne hagyd magad lenyomni ettől, hanem minden nap tenni, mondani neki ezt a kérést, üzenetet (ugyanolyan kitartással, ahogy ő kiabál minden nap- ha ő bírja, akkor ti is:)
Nem lesz könnyű, de ha sikerül megtanulnotok így kezelni és közben szeretni egy ennyire dühös embert, akkor az majd az életben később is segíteni fog, hogy más dühe Téged ne idegesítsen fel, hanem nyugodtan felül tudj kerekedni a szituációban. :) sok felnőtt ember fog irigyelni, ha ezt megtanulod:)
Még egy megjegyzés: ez amit én mondok, NEM ugyanaz, mint amit Aputok tesz! Ő higgadt marad, de nem jelzi vissza, hogy ELÉG, oldjuk meg békésen.
Szóval higgadtan, nyugodtan, és határozottan beszélni! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!