Mit gondoltok mihez kezdjek?
Csak féltenek.Ez szerintem érthető((:
Jelentsd be hogy elköltözök!és nézd meg hogy mit reagálnak aztán írd le ide.xdd
Hú,nem vagy könnyű helyzetben. Nagykorú vagy,így azt csinálsz és oda mész,ahová Te akarsz,ezt ők nem szabhatják meg neked. Burokban tartanak,ami szerintem nem egészséges. Lehet hogy félnek attól,hogy elveszítenek,hogy velük már nem töltenél annyi időt. Azért írtam,hogy nehéz helyzetben vagy,mert náluk élsz,és ők simán mondhatják azt,ha valami nem tetszik,el lehet menni.
Ülj le velük beszélni és értesd meg velük,hogy szükséged van arra,hogy kimozdulj,szórakozz,emberekkel ismerkedj.
Kérj tőlük egy esélyt hogy pl. elmész valahová és egy megadott időben érsz haza. Ha látják hogy megbízhatnak benned hátha sűrűbben engednek majd el. Vagy kérdezgesd őket a fiatalságukról,hogy ők ennyi idősen merre jártak,hol időztek stb. A nosztalgiázástól hátha rájönnek arra,hogy erre neked is szükséged van. Gond persze akkor van,ha otthonülősök voltak :)
azért a féltésnek is van határa.
elköltöznék én szívesen, de nem tudok sajnos még. iskolába járok, így munkám sincs. amíg a szüleimnél élek, addig kéntelen vagyok az ő szabályaik szerint élni sajnos...
nem csinálhatok azt amit akarok, mert ugye majd ha önálló leszek. addig meg vannak bizonyos határok.
annyi időt nem töltök velük, mert eléggé más világ vagyunk. amíg anyukám és a testvéreim a divatról beszélnek, én a gép előtt próbálom megfejteni egy baráttal a higgs-bozont...
ismerkedni sem akarok, ismerem azokat már akiket akarok, meg este vagy éjjel sem áll szándékomban kimaradni.
hazudni viszont semmilyen körülmények között nem szeretnék.
a nosztalgiázás érdekes ötlet, de ugye akkor még más idők jártak amikor ők fiatalok voltak...
elrontottad. ezt 13 évesen kellett volna kiharcolnod.
"nem vettem részt a züllésben és nem is akarok" - ezzel csak az örök vesztesek nyugtatják magukat. nem tudtál és most sem tudsz kiállni magadért, gyenge vagy. ha még mindig az ő engedélyükre vársz, akkor ez nem is lesz jobb. nyomtalan és unalmas életed lesz. vagy megpróbálsz a saját lábadra állni.
13 évesen aligha vágytam erre.
""nem vettem részt a züllésben és nem is akarok" - ezzel csak az örök vesztesek nyugtatják magukat."
bár vesztes nem vagyok, (csak okosabb ebben a mai fiataloknál) köszönöm az észrevételed.
az unalmast azért definiálhattad volna. na meg azt is miféle nyomot nem hagyok majd magam után. :) buliba járós izgalmas ember tényleg nem leszek, se a város parti k*rvája (mint nyom magam után.) ((ökológiai lábnyomom sajnos azért lesz.))
az pedig, hogy engedélyre várok... nos, gimnázium utolsó évét elvégezni készülőként azért annyira lázadozni nem valami szerencsés, különben hipp-hopp az utcán találom magam. :)
Utolsóval értek egyet!Én mindig így csináltam!
Apa anya ma Sáránál alszom,a szülei elutaztak,pénzem van,holnap reggel jövök haza,majd hívlak,és elsétáltam.
Így elég fiatalon elértem,hogy ne "tiltsanak" semmit.Pontosabban hogy megbízzanak bennem,és ésszel féltsenek.
Még nem késő,sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!