Nagyon nyomaszt a dolog. Mit tegyek?
3 hónapja történt,nem tudtam kiheverni.Mentünk a nagyszülőkhöz autóval.(Férjem,én,fiam)Én akkor 34 hetes terhes voltam a második babával.Aztán nagy csitt-csatt.Frontálisan karamboloztunk.A férjem vezetett,és gyorsan ment,pedig mondtam,hogy 60-as tábla van.De nem hallgatott rám.Kis híján ottmaradtunk.Ahogy tudtunk menekültünk,mert a kocsi füstöli kezdett.Mentettük a fiúnkat,ahogy tudtuk.Aztán rögtön elfolyt a magzatvíz.A mentők elvittek minket a fiammal a kórházba,a férjem ott maradt a rendőrökkel.Neki nem esett baja,mivel kinyílt a légzsák.A fiamon meglátszik az öv kéken-lilán.Egy hétig feküdt a kórházba súlyos zúzódásokkal.Nem tudtam megszülni a babát,ezért hipp-hopp megcsászároztak.A baba meglett,egy hajszál kellett volna,és meghal.Azóta már hazahozhattuk.Engem is befektettek.A kisfiam sokkot kapott.
Azóta vettünk új autót,a kisfiam ugyan még mindig ágyba fekszik,de jól van.A kicsi is kezdi utolérni magát.A férjemre viszont rá se tudok nézni.Egyszerűen nem tudok neki megbocsátani.Egyszerűen nem tudok mit szólni.A váláson gondolkozom,mivel ezután az egész után nem tudok megbízni a férjemben.Ő nem akar válni.Mindennap rémálmaim vannak,hogy ez újra megismétlődik.Az autóba is remegve ülök.Azóta a férjem nem vezetett,és remélem nem is fog.Én szinte mindig 50-nel megyek,mert nem merek többel.Amint látok egy 60-as táblát elsírom magam,hogy miért?Miért nem hallgatott rám?
Nem tudok a szemébe nézni.
Nem tudom feldolgozni.Egyáltalán fel lehet ezt dolgozni?Valaki adjon ötletet,mert én ezt nem bírom.Élni nincs kedvem.
Én azon csodálkozom, hogy a kérdező semmit nem ír arról hogy a férje hogy áll ehhez az egészhez (azon kívül hogy nem vezet), pedig ha valakinek nagy traumát kéne átélnie akkor az ő! Ilyen felelőtlen taplót, már elnézést!
Ugyanakkor gondolom a házasság előtt is így vezetett, tehát úgy mentél hozzá hogy ezt tudhattad, tehát emiatt válni is hülyeség lenne. Inkább menjetek szerintem is szakemberhez, egyfelől a baleset miatti traumát helyretenni másfelől a kettőtök kapcsolatát is helyre kell hozni ezáltal, ha máshogy nem megy, mielőtt túl késő és tényleg elváltok.
(Hálát adok az égnek, hogy a férjem a legjobban vezető ember akit ismerek)
Látom rajta,hogy százszor megbánta.Azóta kicsit agresszív,és bántja önmagát.Majdhogynem lehidaltam,amikor mentem tisztázni a gyereket,a férjem meg veri a fejét a falba.Mondom mit csinálsz,erre ő: Inkább meghalok,csak a családomnak ne essen baja.Ez nagyon szíven ütött.A mai napig sírni látom,amikor ránéz a nagyobb fiúnkra,ahogy látja rajta a nyomokat.A minap közölte velem,hogy ő inkább meghal,de ő többet autót nem vezet,inkább áll a buszon a büdös emberek között.Amikor vittük orvoshoz a nagyobbik fiúnkat,akkor én vezettem,és ő szinte remegett mellettem.Láttam rajta,hogy mindjárt szívbajt kap.A kicsit letettem aludni,a nagy amíg játszott,addig átbeszéltük az egészet.Persze mindkettőnk részéről sírás lett a vége.Azt mondta,hogy nagyon megbánta,és csak egyszer fordult ez elő,és nagyon szeret,és nagyon szereti a gyerekeinket,és elsírja magát,ha a gyerekeinkre néz,hogy ha az a hajszál nem lett volna,akkor ő a halálukat okozhatta volna.Ekkor kiborult,és indult a konyha felé mondván,hogy ő most eret vág magán.Ekkor a nyakába borultam,és megmondtam neki,hogy ugyan felelőtlennek tartom ez miatt,de nagyon szeretem,és semmiképp nem akarom elveszíteni,és vele akarom leélni az életemet.Ekkor visszafordult,egymás nyakába borultunk,és egymás vállán sírtunk.
Leírhatatlan érzés volt,és csak akkor döbbentem á,hogy én valójában mindent megtennék a férjemért.
Egyébként nem,ő a legjobb sofőr a világon,akkor nem tudom,hogy mi ütött belé.
Amúgy mindig betartja a megadott sebességet,mindig biztonságosan vezetett.Egyszerűen nem tudom,hogy akkor,abban a pillanatba mi a franc üthetett belé.
Köszönöm a biztató válaszokat!
Ha egyébként nem eszetlen sofőr, és most kiderült, hogy nem, adnék neki még esélyt. Látszik, hogy őt is megviseli ez az egész, sőt jobban, hisz ő önmagát hibáztatja, nagyon szenved és láthatóan nem bírja feldolgozni. Nektek mindkettőtöknek segítség kell! Akárhogy is döntesz, vele maradsz vagy nem, de szakértőhöz kell fordulnod; egyedül nem fogsz tudni vele megbirkózni és annak nem csak te, hanem a gyerekeid is látják kárát.
Ha eddig nem volt felelőtlen, csak valami megszállta, én azt mondom: a sors írta elő, hogy így kellett történnie. Valamit tanulnotok kellett így, egy újabb próba, amit ki kellett állnotok.
Mindenképp el kéne menetek együtt 1 dokihoz mert akár váltok akár nem ezt a traumatikus élményt fel kell dolgoznotok különben a gyerekekre is kihat.
Fontos hogy ti tudjátok kezelni a dolgot mert a nagy fiadra is ugyanolyan negativan hat már maga a baleset és az is hogy labilis idegállapotban vagytok mit rátok.
Túl kel lendülni a mélyponton hogy ne maradjon örök seb az egész család lelkén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!