Nagyon nyomaszt a dolog. Mit tegyek?
3 hónapja történt,nem tudtam kiheverni.Mentünk a nagyszülőkhöz autóval.(Férjem,én,fiam)Én akkor 34 hetes terhes voltam a második babával.Aztán nagy csitt-csatt.Frontálisan karamboloztunk.A férjem vezetett,és gyorsan ment,pedig mondtam,hogy 60-as tábla van.De nem hallgatott rám.Kis híján ottmaradtunk.Ahogy tudtunk menekültünk,mert a kocsi füstöli kezdett.Mentettük a fiúnkat,ahogy tudtuk.Aztán rögtön elfolyt a magzatvíz.A mentők elvittek minket a fiammal a kórházba,a férjem ott maradt a rendőrökkel.Neki nem esett baja,mivel kinyílt a légzsák.A fiamon meglátszik az öv kéken-lilán.Egy hétig feküdt a kórházba súlyos zúzódásokkal.Nem tudtam megszülni a babát,ezért hipp-hopp megcsászároztak.A baba meglett,egy hajszál kellett volna,és meghal.Azóta már hazahozhattuk.Engem is befektettek.A kisfiam sokkot kapott.
Azóta vettünk új autót,a kisfiam ugyan még mindig ágyba fekszik,de jól van.A kicsi is kezdi utolérni magát.A férjemre viszont rá se tudok nézni.Egyszerűen nem tudok neki megbocsátani.Egyszerűen nem tudok mit szólni.A váláson gondolkozom,mivel ezután az egész után nem tudok megbízni a férjemben.Ő nem akar válni.Mindennap rémálmaim vannak,hogy ez újra megismétlődik.Az autóba is remegve ülök.Azóta a férjem nem vezetett,és remélem nem is fog.Én szinte mindig 50-nel megyek,mert nem merek többel.Amint látok egy 60-as táblát elsírom magam,hogy miért?Miért nem hallgatott rám?
Nem tudok a szemébe nézni.
Nem tudom feldolgozni.Egyáltalán fel lehet ezt dolgozni?Valaki adjon ötletet,mert én ezt nem bírom.Élni nincs kedvem.
Hogy lehet feldolgozni? Úgy, hogy örülsz, hogy mindenki életben van! A férjed meg felelőtlen volt, de ha nem röhög a markába, vagy száguldozik tovább az utakon, vagy veszi félvállról, akkor gondolom ő is emészti magát miatta.
Van 2 gyereked és nincs kedved élni? Akkor jobb lett volna ha te ottmaradsz, vagy mi?!
Sajnálom, ami történt.
Szerintem kérd ki szakember segítségét, mert nekem úgy tűnik, hogy egyedül nem fogod tudni feldogozni! Ne szégyelld, hogy segítség kell.
Szerintem is örülj neki, hogy mindenki túlélte! Ez hatalmas szerencse, becsüljétek meg egymást (ha a férjedben nincs más hiba) beszéljétek meg, hogy mit érzel. Ez egy hatalmas trauma, plusz csalódtál benne, érthető, hogy dühös vagy, add ki magadból. Ha őt is bántja- ezt látod rajta- akkor nincs gond.. Ő sem ezt akarta, így sikerült- sajnos- és tanul belőle. 3 hónapja volt, ne ragaszd át a nagyobbik gyerkőcre a félszt,ezzel neki is ártasz...
Nem hiába a mondás.. az idő minden sebet begyógyít, ez nálatok is igaz.. a férjed fokozatosan visszanyeri a bizalmad- remélhetőleg- de ez nyilván nem napok kérdése.. Minden rajtad, rajtatok múlik.. Ha jó apa, jó férj, akkor ilyen miatt ne büntesd (pl ha szándékosan elkártyázza a családi tartalékot, akkor jogos) figyelmetlen, felelőtlen volt, de emberek vagyunk, hibázunk.. Szerintem hagyd, hogy helyrehozza.. Azóta hogy viselkedik Veled, Veletek?
igen menj szakemberhez.
A párommal én is szoktam veszekedni, hogy gyorsan megy de nekem már 90 is sok ha ott van a baba, apám mellé meg be se merek ülni, mert 1 nem lát 2 meg úgy megy mint a hülyék
A férjednek meg kéne bocsájtanod, azóta már ő is ezerszer megbánta, és a lehető legrosszabb megoldás, hogy nem akar vezetni
Azért az sem mindegy, hogy mennyivel ment gyorsabban. Ezt leszámítva ő volt a hibás? Mert attól, hogy valaki 60 helyett 70-el megy, még nem fog frontálisan karambolozni.
Ha az ő hibája volt, és 100-zal ment, akkor megértem. De azóta nem vezetett, lehet, hogy rájött, hogy hülye volt, és könnyen elveszíthette volna a családját. Gondolom, tanult belőle.
De ha ennyi ideje nem tudtad feldolgozni, tényleg kérd szakember segítségét, a gyerekek miatt sem lenne rossz, ha meg tudnátok menteni a házasságotokat.
Egyrészt örülj hogy nem halt meg senki. Másrészt gondolom férjed is százszor elszidta már magát és okult az esetből. Persze nem tudom mennyivel ment, milyen volt az út, szembejövőnek ment neki? vagy árok?
Testvéreimnek is volt karambolja, két húgom is kórházba került, ott is férj volt a hibás, hiába szoltak neki, ugy gondolta még befér egy kocsi elé... Szerencsére nem lett nagy bajuk.
Ha amugy meg jól elvoltatok, törődik veletek, szeret titeket, akkor tudni kell megbocsájtani.
Igen, ő volt a hibás.140-nel száguldozott,hiába mondtam neki,hogy ne.
Azóta nemigen szólunk egymáshoz....Szakember,hát nem tudom.
Ha egy héttel a baleset után még haragszol rá azt mondom, hogy ez természetes, de 3 hónap szerintem már sok. Ezalatt az idő alatt már belegondolhattál volna a férjed helyzetébe is, hogy mennyire szégyellheti magát és mennyire bánthatja a dolog. Persze nem kellett volna annyival menni amennyivel, de baleset volt. Nem direkt akart megsebesíteni titeket. Lehet, hogy nem mondja, de a viselkedésével mutatja, hogy "vezekel": "azóta a férjem nem vezetett". Ha meghalt volna akkor azt mondanád, hogy megérdemelte? Nem hiszem. Sajnálnád és hiányozna.
Inkább szeressétek egymást, örüljetek, hogy mindannyian életben vagytok. Ne büntesd folyton, nincs semmi értelme, a baleset már megtörtént, visszacsinálni nem tudod.
Hát én akkora balhét csaptam volna hogy az nem igaz! Egy tapló bunkó a férjed már ne is haragudj. Hogy lehet valaki annyira felelőtlen hogy a terhes felesége mellette ül és így vezet? Arról már nem is beszéljünk hogy ott volt a kis fiatok is.
Borzasztóan ledöbbentem. Megértem amiért haragszol a férjedre.
Szerintem is kérd szakember segítségét és tudom hogy nehéz, de gondolj a jó dolgokra. Akár mindhárman ott maradhattatok volna... De nem így történt és ezért borzasztó hálásnak kell lenned. Próbálj minél többet beszélgetni a férjeddel, ne hidegüljetek el emiatt. Akár menjetek együtt el egy szakemberhez.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!