Mivel segítettek a szüleitek, hogy boldogulj az életben? Szülők, gyerekek válaszát várom.

Lakást kaptam tőlük, a gyerekeim 1-1 mill. ft-ot és jogsit

A testvérem is és neki éjt nappallá téve dolgoznak a földjein, így nem kell napszámost fogadnia.

Mindig dolgoztak, hogy adhassanak. Ő építette a házat.(meg mi is persze, mentem a középisk. koleszból haza, és vasárnap malteroztam.

Nő

Az én szüleim nem vettek nekem se lakást,se autót,de nem is várom el tőlük, igy is nagyon sokat segitenek. Most a vőlegényemmel lakom,neki van saját háza. A szüleim segitenek nekünk,amiben kell, beszerelni a konyhabútort, kaptunk tőlük kanapét. Mivel nekik van kertjük,mindig adnak zöldségket,gyümölcsöt meg mindent és emellett fizetik az egyetem költségét (mivel még tanulok) és bármikor bármivel fordulhatok hozzájuk. Persze mi is segitünk nekik a ház körül ha kell. Én nem várok tőlük ennél többet, sőt még igy is néha rosszul érzem mgam,hogy szinte rajtuk élősködöm,annak ellenére,h már nem velük élek! Lagzi még nem volt,nemtudom,hogy abban mennyire fizetnek majd bele.

Az anyagi helyztük egyébként átlagos - nem úszkának a pénzben,de azért mindig jut arra,amire kell. Mindketten dolgoznak. Van egy hugom, ő még velük él.

Amikor férjhez mentem, akkor a szüleim még a két kiskoru testvéremet tartották el kis fizetésböl, igy nem kaptam semmi inditást (nem volt miböl).

A férjemmel mindketten dolgoztunk, 10 év után tudtunk egy 2 szobás lakást venni hitelre, amit nemrég tudtunk kifizeni.

Van két lányunk, amikor az elsö született, akkor nyitottunk neki egy betétkönyvet azzal, hogy minden hónapbal beteszünk egy bizonyos összeget (300 Forint). Akkor kettönk fizetése volt 6000 Ft. Néhány év (10) múlva viszont meggondoltuk magunkat és a félretett pénzt elköltöttük a lanyunkra akkor, mivel a betett összeg akkor már alig ért valamit az infláció miatt. Szerintem ez most is igy van, amit most félre tudsz tenni, az 5 - 10 év semmi, csak elértéktelenedik.

Idöközben mindkét lánynak már saját családja van, de csak saját magukra tudnak támaszkodni, mert nincs miböl támogatni öket.

Mi 52 évesek vagyunk, a lányok 33 és 29.

A szüleim egyébként spórolnak, és tesznek félre, kincstárjegyben kamatoztatják, így most legalább 2 millió tartalékuk van. De öcsémnek fizetnek mindent, tőlem meg sokszor még 100Ft-ot is sajnálnak. A munkáról annyit, hogy jelenleg úgy vagyok munkanélküli, hogy se álláskeresési se egészségügyi ellátást nem kapok, mert az előző munkahelyemről kiderült, hogy csalt a bejelentésemmel, így most dobtam fel a céget ellenőrzésre. Tisztességes munkát meg nem találok, és vannak cégek, akikkel nem dolgozom együtt (mert vagy a dolgozókkal vagy az ügyfelekkel vagy mindkettővel csalnak), de tele vannak a hirdetéseikkel az internetes állásportálok, a munkaügyi kirendeltségen pedig azt mondták, hogy nem tudnak munka ügyben segíteni.

Szóval én nem tudom a szüleimet segíteni, amíg ez a helyzet. Akárhogy is szeretnék, apám nem akar, mert ő öcsémre költ nagyon sokat zsebből (80ezer Ft-os fényképezőgép, ugyanennyi értékben külföldi út, 40ezer Ft-os plazmatévé, és még sorolhatnám), anyu szeretne, de nem tud. Apám annyit segített, hogy megszövegezte a levelet, amit a cég miatt küldtem az ellenőrzéshez, hogy elfogadják, mert ezzel is foglalkozik, és nekem ilyen problémám még nem volt, de ezt is csak anyu többszöri unszolására.

Kaptál tőlük pénzt, lakást, telket, autót, bútort, vagy kifizették a lagzit...stb?

Nem, semmit nem kaptam, mert nincs miből. Az esküvőt is mi ketten álltuk a férjemmel, a férjem családjának segítségével (emiatt azóta is ég a képem, miszerint anyám nem tudott beleadni). Jelenleg is a férjem szüleinél lakunk, elég szűkösen, de egyelőre nincs miből elköltözni.

Ha van testvéred, akkor őt is kielégítették a szülők?

Van egy öcsém, de ő még általános iskolába jár. Sajnos anyámnak, aki egyedül nevelt minket, milliós tartozásai vannak, így nem valószínű, hogy egy lerobbant háznál többet fogunk örökölni utána. Gyanítom, öcsémnek is magának kell kikaparnia a gesztenyét, és ez így is van jól: szegény anyámnak éppen elég szenvedés volt felnevelni minket, etetni, ruházni, iskoláztatni... Én már annak is örülök, hogy a tőle telhetőt megtette ezügyben, apám mindenfajta támogatása nélkül is.