Anyós kérdés, túl reagálom?

Leírom a menyek 3 fő típusát:

1. mindent anyósra hagy, semmiér nem mer szólni, nehogy megbántsa, anyós átveszi az irányítást, ott lóg, fürdet, etet, öltöztet, meny csak a kezét tördeli és könnyes szemmel panaszkodik.

2. semmi nem enged az anyósnak, jelmondata: "meg kell mutatni hol a helye", "az én szabályaim szerint kell eljárnia, vagy nincs unoka!" - belőlük lesz általában a tipikus anyós, ha majd eltelik 30 év :)

3. a határozott, és udvarias típus, aki megkéri kedvesen az anyóst, hogy a babagondozást hagyja rá, legyen szíves ne jöjjön át hétvégén megint mert hármasban akartok programot a picivel, legyen szíves ne hozzon pelenkázzon, mert most te szeretnéd, stb., ne nézze a szoptatást legyen olyan kedves.

Tehát 3 út van. Lehet az első kettőt is választani, de a legegyszerűbb és legjobb mégis a 3. Mert megmarad a jó viszony, de a babagondozás is az anyuka feladat marad. Miért nem választja minden meny a 3-ast?? Nem értem.

21-es jól leírta.

Tényleg meg kéne neki mondanod, hogy mit szeretnél.

Gondolom első unoka, így odáig van a nagyi, de az sem normális, hogy mindent ő csinál.

Biztos vagyok benne, hogy akármilyen kedvesen is mondod, meg fog sértődni rád valamennyire...ez általában mindig így van.

Nálunk is volt hasonló szitu, anyukám lógott a sógornőm nyakán. Aztán bátyám beszélt anyuval, hogy hagyja rájuk a baba gondozását, köszönik szépen a segítséget, nélküle nem ment volna ilyen precizen, de most már ők is szeretnének csinálni valamit.

Azt hiszem ettől kedvesebben nem lehet tudtára adni a dolgokat.

Anyu mégis könnyes szemekkel panaszkodott nekem...aztán csak belátta, hogy nekik van igazuk.

Tényleg, a férjed miért nem tud intézkedni? Elvégre az ő anyjáról van szó.

Férjed/párod mit szól hozzá?Lehet,hogy rá jobban hallgatna...meg aztán a saját anyjával csak "bátrabban" beszél az ember...

De az biztos,hogy bármelyikőtök fog szólni,megsértődik és akkor egy darabig nem fog menni...=)

Lesz pár nap nyugtod/nyugtotok...=D

Nézd, rinyálhatsz és panaszkodhatsz nekünk itt, sajnos attól, hogy itt kiadod a mérget magadból kicsit, más nem változik, és jobb se lesz a helyzet. Tehát vagy minden héten kiírsz itt egy kérdés, hogy mit csinálj, vagy megcsinálod azt amit te is pontosan tudsz, hogy tenned kell.

Sajnos pióca típusú az anyósod, és amiket leírtál irtó idegesítő, de ezt a korszakot inkább élvezd, mint bosszankodj, tehát legyél kemény, de ne bántó mikor leállítod. Ha nem ért a szápszóból, akkor már lehetsz határozottabb is, max lesz egy pár nap "szabadnapod" tőle!:)

Szia!

Nem reagálod túl, abszolút.

Elmesélem az én sztorimat hátha erőd ad neked, hogy a sarkadra tudj állni az anyóssal szemben.

Az én anyósom abban a pillanatban vált elviselhetetlenné, hogy megtudta babát várunk. Egyre többször hívott fel telefonon és egyre több ideig tartottak ezek a beszélgetések. Illetve ő mondta én meg hallgattam. Aztán minden nap hívott majd pedig egy nap többször is. Nagyon idegesített, de udvarias voltam. ( azért telefon, mert szerencsére nem a szomszédban laknak)

Aztán egy alkalommal elkezdte mondogatni, hogy ő ott akar lenne a szülésnél, mi lenne ha nem a férjem jönne be a szülőszobára hanem ő. És 2-3 hétre beköltözne hozzánk, hogy segítsen. Persze finoman mondtam neki, hogy a férjem lesz bent a szülőszobán, sőt a kórházban is csak ő, majd másnap lehet jönni meglátogatni minket. Látszólag felfogta, de aztán úgy tűnt mégse.

Egyre erőszakosabban mondta a dolgait én pedig mondtam, hogy márpedig így lesz, férjem is támogatott és nem anyós lesz velem itthon szülés után hanem az én anyukám, egy hét szabit vesz ki. Erre teljesen kiakadt, elhordott mindennek, mert mi az, hogy az én anyám jön először és nem ő, meg anyukám csak 2 gyereket nevelt ő meg hármat és ő aztán mindent jobban tud. Rátettem a telefont. Aztán a férjemnek írogatott smseket, hogy sajnálja őt és a születendő gyermekünket, hogy ilyen sz@r ( pontosan ezt a szót használta) anyja lesz. Akkor összevesztünk vele.

A kisfiam megszületett, a kórházba nem jöttek be szerencsére bár nem tiltottuk és anyu jött hozzám segíteni, férjem szinte nem is volt otthon, sokat dolgozott.

Aztán mikor a fiam 2 hetes volt akkor jöttek anyósék. Anyós mondta még korábban, hogy maradna egy éjszakára ha lehet. Én meg mondtam persze, annyiba senki nem hal bele. Erre mikor megjöttek 2 bőrönddel jött, hogy ő mégis egy hétig maradna. Már tikkelt a szemem.

A fürdetéstől a büfiztetésig mindenbe beleszólt, de mondom kibírom balhé nélkül. 3 napig ment, mert a 2. éjszakán majdnem fellökött a gyerekszoba ajtajában mikor felsírt a gyerek, hogy majd ő megnyugtatja. De mondom ÉHES! Szoptatni kell, erre azt mondta, hogy adjak tápszert és menjek vissza aludni, jobb lesz az neki mint az én tejem. Na akkor kivettem a kezéből a fiam és kiparancsoltam, közöltem vele, hogy holnap reggel ahogy a fia megy dolgozni majd kikíséri az állomásra. Miközben szoptattam a fiam hallottam, hogy a lányának mindennek elszid telefonban...én már csak nevettem rajta.

Másnap elhúzott, azóta ha hívott se vettem fel neki. Gyerek szülinapján és névnapján eljön, itt van kicsit, bájolgunk kicsit és ennyi. Egyébként nem tiltom a gyerektől, de itt alvás nincs és egy-egy napokat kibírok.

Egyébként sosem engedtem, hogy szoptatáskor a szobában legyen.

Szóval sok anyós nem ért a szép szóból. Ez van.

Sok sikert! Várom a fejleményeket.

27-es vagyok es 28-assnak teljesen igaza van.A lenyeg a kovetkezetesseg betartasa ami jol jon majd a gyereknel is, anyoson meg be lehet gyakorolni(:

Nekem mar megy, de mennyi bosszusaggal kevesebb ert volna ha ezt az elejetol igy csinalom.