A nők a munkából menekülnek amikor gyermeket vállalnak?

az ilyennek nem szülnék

biztos találsz valakit, aki a tenyerén hordozna, még fiatal vagy.

hidd el, hogy a forintokat is felhánytorgatná, hogyha neked nem kellett volna a gyerek, akkor neki nem kéne lemondania ....

nagyon gondolkozz el!!!

Ez egy elég beteg gondolat. Kihalna az emberiség, ha ez így lenne. Én például baromira féltem a munkámat, pedig 35 múltam, így hamarosan szülnöm KELL, de ha elmegyek, valószínűleg nem fognak visszavenni. (Az egy dolog, hogy mi van a törvényben.)

Adok neked egy tanácsot. 27 évesen még fiatal vagy. Ha akarsz valaha gyereket, MOST kell (le)lépni. Most még találhatsz magadnak olyan férfit, aki megbecsül és nem azt feltételezi rólad, hogy nem akarsz dolgozni. Ha még vársz 10 évet, akkor már lehet, hogy késő lesz.

Azt gondolom, hogy ő nem gyereket nem akar tőled, hanem téged sem akar. Vagy akkor hazudott, amikor pár éve még akarta. Mindegyik variáció gáz.

Kellene egy őszinte beszélgetés, és ha nem vezet eredményre, akkor te erre, ő arra.

Ha komolyan gondolja, hogy a gyereke a "kisebbik rossz" és a nők a munkából menekülnek, akkor beteg.

Nem kell túlbonyolítani a dolgokat, ez nem "féltékenység" a férfi részéről itt pusztán csak arról van szó, hogy a férj nem érzi úgy, hogy a felesége az eddig mutatott teljesítménye alapján megfelelő anya lenne a gyerekei számára.(És jogos a feltételezése.)

Gondoljuk végig:

-9 munkahely 6 év alatt

-A feleség mindenhol feladta, mindenhonnan leszámolt

-1 kereset

-Szülői támogatás nélkül sehol nem lennének...

Így akkor mire meg hogyan vállaljanak gyereket?

A feleség először bizonyítson állja meg a helyét és ne önmagát sajnáltassa...

(38F)

Így van!

Egyébként ezt kedves kérdező: érezned kellene, ha már BIZTOS minden, és AKKOR nyugodtan vállalhattok gyereket.

Hogy érezheted ennyi munkahelyi váltás után, ennyi elégedetlenség után, hogy most BIZTOS jó helye lenne a kicsinek?

Nagyon erősen gondolkozz el ezeken, mert ez a DÖNTŐ!

Én saját magamból indulok ki, és teszem fel a kérdést: kitartó, becsületes, talpraesett vagyok annyira és önelállót(!!), hogy egy kis életet táplálják úgy, hogy nem egyért, hanem KETTŐÉRT élek?!

Szerintem a munkahely ugyan olyan nagy felelősség mint bármi más-és ebben KITARTÓNAK KELL LENNI.

Nem tudom, de én mindenképp a saját magam elemzésével lennék elfoglalva, nem pedig a férjem (mellesleg jogos) kijelentésén.

Bocsánat, ha nyers és durva voltam. Szerettem volna én is megírni a véleményem.

Az már érgen baj, ha csak azért vállal gyereket, mert nem akar dolgozni...és ha időközben rájön, hogy gyereket sem akar nevelni, hová fog menekülni???

Szerintem kérdezd meg kerítés nélkül, hogy mégis mikor gondolta a gyerekvállalást? Ha kitérő válasz ad, akkor neked kell elgondolkodnod, hogyan tovább.

Azok a nők, akik azt mondják, hogy "büdös a munka" és a gyerekvállalásba menekülnek, rá fognak jönni, hogy van, ami a "munkánál is büdösebb!" A gyerek! Gyakran kell pelenkát cserélni, emellett a gyerekeknek más a szaguk, mint a felnőtteknek. Egyszóval: büdösek. Akik vendégségbe mennek hozzájuk, gyakran megérzik a gyerekszagot.

Egy ismerősünk panaszkodott, hogy az egyik rokonánál milyen büdös van a kisgyerekek miatt. Nem szellőztetik ki sűrűn a lakást.

utolsó: és te is büdös gyerek voltál???

:D:D

hát besz.rok micsoda emberek vannak...