Csak a gyerek tart össze titeket?
Kezdem úgy érezni, hogy nálunk ez a helyzet. Van egy 1 évesünk, és most terhes vagyok a másodikkal. Kezdek ráébredni arra, hogy csak a gyerek tart össze minket, ha nem lenne, akkor már rég nem lennénk együtt.
Számomra egy kapcsolatban a legfontosabb az őszinteség és a bizalom. Ő nem őszinte hozzám, kis apró hülyeségeket is eltitkol, amik utólag általában kiderülnek. És ezáltal hiányzik a bizalom is a kapcsolatunkból. Igazából már meg is szoktam ezeket, de tényleg úgy érzem, hogy csak a gyerek/ek miatt vagyunk még együtt.
Van így vele más is? Meddig mehet ez így?
minket nem a gyerek tart össze
Lehet, hogy azért nem mond el neked dolgokat, mert veszekednél vele, szerintem itt egyikőtök sem bízik a másikban. Ha nem hozzátok helyre akkor hamarosan szét fogtok menni, vagy együtt maradtok de mindketten külön utakat jártok majd.
Itt valami sántít. Nem teljes a kép számomra, hogy ti milyenek vagytok, és hogy milyen a kapcsolatotok.
Az hogy minden kis piti dologért ugrasz nem biztos, hogy jó dolog. Ez lehet az oka annak, hogy miért is nem mond el mindent. Vagy nem tudom. Kevés az infó.
Itt valójában mindketten hibásak vagyok (ahogy már többen leírták). Az tény, hogy ő hazugságokkal lebukott (bukik), de te meg valóban a legkisebb dologra is ugrasz és kombinálsz. Bizonyára emiatt nem mond el sok dolgot. A pasik így működnek. Exanyósom irtó beleszólós volt, mindenbe beleütötte a lepénylesőjét és mindenért mindenkit lemart. A volt férjem emiatt nagyon zárkózott lett, senkinek semmit nem mondott el a dolgairól, az érzéseiről. Ez ivódott bele az évek során, hogy ha nem mondasz semmit, abból nem lesz baj. Olyanokat csinált, hogy szó nélkül elment otthonról, nekem fogalmam sem volt, hogy el akar menni, csak hallottam, hogy áll ki a kocsival. Nem azt akartam volna, hogy számoljon be mindenről, de legalább szólt volna, hogy most elmegyek, mert dolgom van, 1 óra és itthon vagyok vagy valami.
Szóval hozzátok visszatérve, amiket leírtál problémák, abból az elsőt teljesen jogosnak érzem, de a másik kettő már eléggé kombinálós és nyomozós. Szerintem piti dolgokért nem szabad veszekedni.
Igen, valószínűleg bennem is van hiba, mint írtam is már. Én hajlandó lennék változtatni. Rengetegszer próbáltam, hogy üljünk le, beszéljük meg. Ilyenkor soha nem mond semmit. Én nyitott vagyok arra, hogy ha elmondja, hogy mi a gond velem, meghallgatom, és változtatok. De neki is változnia kellene ahhoz, hogy én is változtatni tudjak. Ha nagy ritkán megbeszélünk egy-egy problémát, ideig óráig jó minden, aztán megint minden olyan mint régen volt.
Most este megpróbálok megint egy beszélgetést megejteni. Hátha... De általában veszekedésbe torkollanak... :(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!