Másnál sem tud eltelni egy vasárnapi közös ebéd úgy, hogy ne lenne veszekedés?
szerintem nagyon jól teszed, hogy kilépsz ebből a közegből. Anyud legalább büszke rád? Normális szülő azt szeretné, ha a gyerekének könnyebb lenne, mint neki és többre vinné, mint ő.
Apud vagy tényleg kevesebbnek érzi magát attól, hogy te többre viszed, mint ő, vagy nem mer kilógni a falusiak sorából. De szerintem akármelyik is van, így nem kellene beszélnie senkivel sem, főleg a saját lányával nem.
Kérdés: nem, nálunk nincs veszekedés ebédkor, viszont apám engem is sokat szekált a fősulival, hogy ezt meg azt nem tanítják, ő sem helyeselte, hogy többre vittem mint ő. Ugyanis neki volt egy remek lehetősége, de elszúrta a viselkedésével, hiába volt jó a szakmájában.
Leléptem, amint tudtam otthonról.
Úgy képzelem,apád a falusiakkal azonosítja magát. Tehát, ha náluk "különb" akarsz lenni, akkor az az ő fordításában azt jelenti, hogy nála leszel több. (Te, aki eddig tőle függtél, ő teremtette meg az ellátásodhoz szükséges javakat, rajta múlott a fejlődésed, ellátásod, iskoláztatásod stb. Persze anyukáddal együtt.)
Ez a "különb lenni a környezetedben élőknél" kényes kérdés. Hiszen kérdés, mitől különb egyik ember a másiknál? A tanultság nem minden! Fontos-e egyáltalán, hogy ezt mondd/éreztesd apáddal. Inkább azt magyaráznám el neki -véletlenül sem kioktatóan, tudálékoskodóan-, hogy te másként akarsz érvényesülni, mint amit a faluban lát. Mert
sokféle módon lehet sikeres az ember, nem csak egy útja van annak. Beavatnám a helyedbe az elképzeléseimbe is, méghozzá úgy, hogy tanácsot is kérnék tőle egyúttal. (Apa, szerinted jó lesz úgy, ha...?) Mert így nem fogja kirekesztettnek érezni magát az életedből. Ráadásul kicsit helyrebillen a mostanában ugyancsak megtépázott apai tekintélye. Hiszen tanácsot kér tőle a lánya:)! Szóval a kioktatásnak, tudálékoskodásnak tűnő -tudom, valójában nem annak szánt- beszélgetés, csak olaj a tűzre apádnál. Inkább viselkedj úgy, hogy érezze, még felnézel rá annak ellenére is, hogy sokkal többet tanultál, mint ő. Hidd el, érdemes is figyelni rá, amit mondd, tanácsol neked. Nála ugyan nem a iskolai képzésben elsajátított tudás fog dominálni, de ez nem jelenti, hogy az élete során szerzett tapasztalatokra nem kéne odafigyelni.
Kérdezd meg apádat, hányszor evett már életében Spenótos ricottás lazactekercset grillezett polentával és szarvasgombás mascarpone mártással.
Ha neki ekkora nagy extra a csirkemell, akkor inkább nyissa ki a szakácskönyvet (nem a falusit hanem a rendeset) miután megtanult olvasni!
Mert ha még életébe egyszer beengedik egy vendéglőbe (nem kocsma), nem fogja érteni, mi van az étlapra írva.
De ugye ti most nem faluban éltek?
Csak mert elmesélhetnéd neki, hogy a faluban minden nap csirkét esznek, mert a szárnyas tartása gazdaságos... Nekem nem egy ismerősöm van, aki falun él, és "heroltja" van a csirkehústól, mert otthon csirke meg kacsa vagy folyamatosan.
Szóval a falusi paraszt megtermeli magának a húst. Persze ez sem "standard", de ott megvan a lehetősége.
"legócskább mócsingot is megesszük, mert nekünk nem lesz más"
EZT MEG VEDD INTŐ JELNEK!
Nem számíthatsz semmiféle szinten a szüleid támogatására, és szerintem azt is felejtsd el, hogy örökölsz majd.
Az én apám ugyan ilyeneket mondogatott amíg élt, aztán még életébe odaadott minden pénzt anyámnak, amikről én addig nem is tdutam, csak utólag a hagyatékolásnál derült ki, meg a házat is ráiratta.
Amikor meg meghalt és megvolt a temetés stb anyám egy évre rá összeállt egy nála 15 évvel fiatalabb pasival, aztán kiutáltak a családi házból.
Ha nincs néhány barátom pesten, akkor az utcán végzem vagy a csatornába.
LOL...
Mivel sportolok, minden nap kb. fél kiló csirkemellet eszem fél kiló zöldséggel (paradicsom, kígyóuborka, brokkoli) és rizzsel. Ha pedig nem csirke van, akkor tonhal, lazac vagy más tengeri hal. Már kb. HÁNYOK ezektől. Ja, de a lényeget kihagytam: FALUN ÉLEK! :)
Szerintem a 13,20-nál az igazság. Egyrészt.
Másrészt azt hiszem, a közelgő vizsgák miatt te magad is feszültebb és türelmetlenebb vagy, mint máskor.
Az biztos, hogy az egyszerű, iskolázatlan emberek sok esetben kevesebbnek érzik magukat a tanultaknál, és ha az a tanult nem értékeli az ő életben összeszedett bölcsességüket, akkor az bizony okozhat ilyenfajta nézeteltérést.
Különösen, hogy te abból jutottál el idáig, amit ő a kétkezi munkájával megteremtett.
Hiányolom viszont, hogy arról nem írtál, édesanyád hogyan reagálta le ezt a szitut. Tulajdonképpen az ő ünneplésére gyűltetek össze, az ő köszöntésére készült az ünnepi ebéd, és az asztal fölött a család nem összejött, hanem összeugrott!! Ő mit tett, azon kívül, hogy gondolom, mindez nagyon rosszul esett neki!
Én a szobámban szoktam enni.
Nem a legjobb de így legalább békén hagynak.
Egyébként én is falun élek.
Dolgoztam itt pár hónapja idősebbekkel.
Kérdezték hogy mit akarok később stb.
Mondtam hogy majdnem mindegy csak ebből a faluból lépjek le. Az összes elkezdett onnantól piszkálni hogy én úgyse találok munkát máshol meg úgyse tudok lelépni innen. Meg nem nekem való a város meg ilyenek. Egyébként már 5 városban laktam, szóval tudom milyen, és bejött.
Szerintem ezeknek az embereknek az volt a bajuk hogy nekik nem jött be. Ők nem tudták itt hagyni a falut, nem találtak egy rendes munkát, és emiatt mondják hogy nekem se fog sikerülni. Nem emiatt ilyen faterod is ?
21/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!