Nagy elvárás egy terhes nőtől, hogy a párját megkéri az alábbiakra? (lennt)

"Még csak az 5. évnél járunk, de az összeköltözés még messze van"

"illetve hogy lehet hogy nem is ő az igazi nekem."

Hát ez a két mondat mindent elárul....

Nos, Én a várandóságom alatt MINDENT egyedül csináltam, mert a férjem dolgozott, meg sajnos egyébként sem olyan segítőkész fajta.. 7 hónapos terhesen Én sétáltattam egy olyan kutyát, aki húzott, vont, rángatott, és mindig attól kellett félni mikor ránt le a lépcsőn.. Gondolhatod milyen remek érzés volt akkora hassal.. Akkor, elmentem vásárolni, két, egyenként 10 kilós szatyrot cipeltem haza a boltból.. jó, csak 1-2 dologért mentem, aztán ez lett belőle.. :)) a cipőmet sem kötötte, a lábamat sem borotválta senki, Én magam csináltam! Ne gondold, hogy nem megy, csak meg kell találni a megfelelő pozíciót! :) Az intim területet addig borotváltam amíg tudtam, aztán legközelebb a szülésznő borotvált.. :)) Ennyi, nem tragédia! Minden másnak takarítottam, mert a kutya a lakásban volt, és utáltam ha szőrös volt a szőnyeg! Szóval semmi segítséget nem kaptam ilyen szempontból, és büszke vagyok, hogy egyedül intéztem mindent! De most gondold át.. ha a férjed dolgozik, és Neked el kell menni valahova, akkor mindig megkérsz valakit, hogy jöjjön, és kösse be a cipőd? Vagy az utsó 3 hónapban inkább ne is menjen Apa dolgozni!!!! :)))))

Én nem tudom.. nem szeretem azokat a nőket, akik "meghalnak", mert terhesek!

21-essel egyetértek.

Én nem érném be egy "talán majd megváltozik"-kal.

Az én párom már most legyantázza a karomat például mivel azt nem tudom magamnak, de bármi mást is megcsinál amire csak kérem (nyilván nem használom ki, de volt hogy rászorultam). 100%-ban tudom, hogy jó apa lesz, ezért szülnék neki. 90%-kal már nem érném be, mert a gyerekemnek és magamnak sem kívánnám, hogy ha a 10% jön be akkor egyedül kelljen nevelnem.

Nem olvastam végig a válaszokat!

Az én párom anélkül megkért, hogy költözzek hozzá, hogy az én fejemben ez megfordult volna.

Az eljegyzésről szintén nem tudtam, bár a kapcsolatunk elején rákérdezett, hogy házasság párti vagyok-e.

90%osan segít mindenben (hajamat mondjuk nem festi be), ha kérném levágná a lábkörmöm (pláne terhesen!) vagy leborotválná a lábam.

Ha látja, hogy nem boldogulok valamivel, azonnal segít ha tud. Nem kell megkérnem.

Párommal 6 év után házasodtunk össze. Én veszélyeztetett terhes vagyok most is. Sajnos az előző babánk 22 hetesen halva született. Párom akkor is és most is sokat segített és segít. Mi most vagyunk 30 hetesek, de már egy jó ideje a párom segít a cipő felvételére ha kérem. Egyébként vegyél egy olyan cipőt amibe könnyen csak beledugod a lábad. Mi azért is terveztük most, hogy nyári baba legyen, hogy ne kelljen állandóan a segítségét kérnem, mert van elég baja és dolga. A körömvágás már nehezebb téma. Még a 6 hónapban le tudtam vágni, de mostmár nekem is gondolkodni kell rajta, bár ő szívesen segít ebben is. Nagyon félt, hogy valami baja lesz a kicsinek, így elég sokmindent megtesz értünk, de látom rajta, hogy egyre kimerültebb. Nekem most is 5 hónapot feküdnöm kellett így anyukám besegített a főzésben, szerencsére egy utcával arrébb lakik, így 2 vagy 3 naponta hozott enni. Ha meg elfogyott párom főzött. Most, hogy már mozoghatok, 2 naponta fözök, és minden nap egy kicsit takarítok. Este párom gyújt be, hozza be a fát. Nem emelhetek, nem söpörhetek, nem moshatok fel... Elég idegesítő, hogy szinte semmit nem csinálhatok, vagy nem tudok egyedül megcsinálni. A kertet pl. a szüleim gondozzák most is. Egy haver nyírja a füvet. Szerencsére nekem azért van segítségem és nem kell állandóan a párom segítségére szorulni. DE ne aggódj, lesz valahogy.

Szerintem ülj le a pároddal és beszélj vele.

26 válaszadó vagyok.

Elfelejtettem írni, hogy mi fél év után összeköltöztünk, pontosabban ő hozzánk, majd rá fél évre elkezdtük felújítani a mamája házát, és odaköltöztünk.

(Nem olvastam végig a többi hozzászólót még)