Milyen hatással van rátok, hogy a szüleitek megvertek néhányszor gyerekkorotokban?

Szerintem azért nem nagyon beszéltünk róla (már ha szabad így általánosítanom :) ), mert magamból kiindulva akkor is pontosan tudtam, hogy olyan rossz dolgot csináltam, amiért megérdemeltem azt a taslit, vagy seggre csapást. Ilyennel én kis koromban sem dicsekedtem másoknak, hogy "fú képzeld tegnap olyan rossz voltam, hogy anyu rávert a fenekemre", mert végül is szégyelltem, hogy rosszaságot csináltam. Azok a gyerekek akiket meg tényleg ütöttek-vertek, tudták (azt hiszem), hogy többnyire nem azért kaptak, mert tehetnek róla.

Így több év távlatából meg nem nagyon beszédtéma ez másokkal. Ha előjön mégis egy két olyan történet el szoktam mesélni, hogy kikaptam.

az én szüleim egyike is mindig vert

de nem ebből érzem a hátrányom, hanem:

mindig megtiltották, hogy iskolán kívül elmenjek az oszttársakkal szórakozni, vagy bandázni.

ezért ha végre valakivel oda lehettem, mindenem neki adtam, amiért mindig úgy éreztem, mintha ez lenne életem egyetlen napja, így mindig ki is használtak.

felnőve nem alakultak ki kapcsolataim, nem hív fel senki, nem vagyok sehova beilleszkedve, egy barátom sincs, és hiába tudom, hogy ez így helytelen, nem tudom mit tegyek, mit mondjak, hogyan viselkedjek, hogy legyenek barátaim.

nos nekem ilyen hátrányom van a szülők miatt.

Nem néhányszor, hanem rengetegszer, és nem vertek, vagy egy-egy pofont lekentek, hanem brutálisan bántalmaztak. Jó ideje pszichiáter kezel miattuk.

Gyűlölöm őket. Szívből remélem, hogy Isten nem feledkezik meg róluk az Igazság osztásánál, ha már a társadalom és a törvények megfeledkeztek róluk és az aljasok megúsztak minden büntetést.

Apám 8-9 évesen egyszer adott egy jó nagy pofont (mert nem mutattam meg neki a fogaimat). Abban a pillanatban romlott meg köztünk a kapcsolat és idővel csak rosszabb lett. Mivel tesóm és a barátai is állandóan vertek (de nagyon), így az lett az eredménye, hogy akárki felemeli a kezét a közelemben én reflex szerűen becsukom a szemeim és behúzom a nyakam. Viccesnek tűnik de nem az, sőt nagyon zavar is pl. mikor a párom először meg akarta simítani az arcom, akkor is elhúzódtam tőle és nem értette miért.Ma már megszokta, így 2 év után..

20/L

Talán kétszer ha kaptam egy-egy maflást.

Nekem van 3 gyerekem Én nem fogom soha megütni őket.

De nem haragszom apámra,végül is eléggé nagy állat voltam:)

Akit vertek és esküdözik, hogy bizony sosem fogja megütni a gyerekét, annak még tuti nem született meg a gyermeke.

Mert ezt a példát láttuk, ebből nagyon nehéz kiszakadni.

Engem anya ritkán vert, az is csak pofon, vagy karmolás volt.

Apa vert sokkal durvábban, néha jogosan, néha csak azért, mert a tehetetlenségét, dühét így vezette le.

Volt olyan eset, mikor karácsony szentestéjén úgy indultunk nagyiékhoz, hogy előtte kaptam tőle egy olyan pofont, amitől letört egy darab a szemfogamból...

Milyen hatással volt ez rám?

Megváltás volt mikor anya végül elvált tőle 16 éves koromban pont a durvasága miatt, mert már kezdett ellene is fordulni.

Azóta egy kisebb vagyont hagytam egy kineziológusnál aki végül segített, bár addig magam is elég agresszív voltam az épp aktuális párjaimmal.

Most babát várok, de én őszintén megírom, nem tudom elképzelni, hogy nem fogom elfenekelni a gyerekem ha rossz fát tesz a tűzre,vagy makacskodik és a szép szó nem használ.

szia! Látom sokan válaszoltak már, de azért én is leírom:)

Mostani fejjel természetesen megérdemeltem az oktató jellegű, de valamikor csak "már nem tudok mit csinálni a gyerekkel" típusú pofonokat!

Jóban vagyok a szüleimmel, anyám többet vert, de tényleg csak oktató céllal. Mert, kb 2 alkalommal apám verése sokkal agresszívabb volt, és nem azért, hogy engem fegyelmezzen, hanem mert már az agyára mentem. Most is úgy látom, hogy a gyereket sose azért kell ütni, mert ő rossz, hanem azért, mert amit tett, az a rossz. Nem tudom milyen hatással van rám, ezt így utólag. Semmilyen hátrányom nem származott belőle, talán előnyömre se vált.

23/L

En halas vagyok apameknak erte, alkalmankent kaptam egy atyait, de meg is erdemeltem. Legtöbbször helyenvalo volt. Nem mellesleg tiszteletet tanultam. Nem biztos, hogy szoval ugyanilyen hatekonyak lettek volna a nevelesben.

En nem itelem el, ha valaki neha meglegyinti a gyereket, a legtöbb gyerek ezert ilyen pofatlan manapsag, mert gyorsan megtanuljak, hogy max vmi büntit vagy lecseszest kapnak... es akkor? Gyorsan kiismerik a szüleiket es ök kezdik el öket nevelni, nem pedig forditva, ahogy kene....