Önzőnek tartom anyukám. Csak én gondolom így?

Kezdem úgy érzeni értelmetlen válaszokat írogatni neked, mert te már eldöntötted (nővéred helyett is) hogy ezen a helyzeten ti nem tudtok/nem lehet segíteni, teljesen kilátástalan a dolog. Ebben az esetben tényleg feleslegesen ütögetjük itt a billentyűket.

De azért remélem abban is belegondoltál, hogy ha anyukád elveszti a lakását, valószínű te fogod befogadni, és itt nem csak ideiglenes megoldásról lenne szó, hanem az egész további életéről, amire számolhatunk vagy 20 évet.

Vagyis arra célzok, hogy ugye végiggondoltad melyik lenne az egyszerűbb megoldás? Megelőzni a bajt, vagy viselni a következményeket?!

Szerintem menj babázni a pároddal, akinek a legfontosabb nem az, hogy veled legyen, hanem, hogy a kényelme meglegyen, édesanyád pedig úgyis élt eleget (tágas kégliben, az előszobában fotelágyon aludva, azért, hogy a gyerekeinek nomálisabb körülményeket biztosítson, herdálta a zsét, hogy az ezáltal halmozódott adóságokat újabb uzsora kölcsönnel fizetni tudja), meg mehet most már a híd alá. EZ aztán család.

Remélem, hasonló modellben nevelkedik a leendő gyereked is, aztán pár év múlva (észre sem veszed, és negyven leszel), meg pecózhatsz te is az immár családi híd alatt. Gratulálok.

Érdekes a helyzet. Végigolvasva az egészet, az a lényeg, hogy édesanyád vett hitelre nagyobb házat, hogy a nővéred életét kényelmesebbé tegye annó.

Mostanra a nővéred kiszállt ebből a helyzetből, tervezi, éli a saját életét a jelenlegi párjával. Te pedig ne tervezd a tiedet. Te ne költözz el a pároddal-amikor a nővéred megtette, te ne vállalj gyereket-de a nővéred ezt tervezi.

Nekem ez nagyon egyoldalú dolog. Ha már anyukád azért vállalta ezt a hitelrengeteget, hogy a nővéredet kirángassa a bajból, akkor a testvérnek nem kellene ott lennie a bajban is?

Én önzőnek tartom anyukádat igen, mert csak tőled várja el az áldozatokat, a másik gyerekétől nem.

Itt hárman kell megoldanotok ezt a problémát, s nem csak neked lemondani a jövődről.

Milyen anya már az, aki nem akarja, hogy a másik gyereke is boldoguljon? Hisz nem akarja, mert kijelentette, hogy oda se költözzön a párja, mert még egy éhező száj. Akkor mit akar, mit csináljon a kérdező? Sose legyen magánélete, mert a másik gyerek miatt nagyobb lakást vett, aki most meg önálló életet él, s le szarja az adósságot?

De jó, aki azzal ért egyet, hogy élje az életét, le van szavazva. Miért legyen most mártír a kérdező?

A párommal ugyanezt eljátszották, neki elszedték a pénzét és a nővérét támogatták, hogy nekik jó legyen. Még a kocsijukat is odaadták neki, hogy legyen a kis családjának kocsija - aztán maguknak meg svájci frankra vettek kocsit, most is azt nyögik. Párom meg a nagy nullán volt anyagilag...

Tökéletesen egyetértek az útólsóval. Az én válaszom is le volt pontozva, mert saját életre biztattam a kérdezőt!

Ugyanezt akarták eljátszani az én pasimmal a szülei, hogy jajj felneveltelek, etettelek, most pedig gyere haza a suliból, dolgozz gyárba, add haza a fizetésed, és akkor nem veszik el a jelzáloghiteles házat a fejünk felől. Az a bibi, hogy amiatt volt több mint 10 millió tartozása a szülőknek, hogy játék gépeztek, meg hasonlók.

Még mielőtt: nem én pontoztalak le titeket, nem is szoktam pontozni.

Azt nem veszitek észre, hogy ezseteben az anyuka nem saját céljára vette föl a hitelt, az ő életkörülményei rosszabbodtak azzal, hogy a gyerekein próbált segíteni. Belekerült az adósságspirálba, nem tud egyedül kijönni onnan, miközben a két szép lánya, meg önzőnek titulálva az anyjukat szépen leválik a közös ló túrós hátáról.

Ez nem szép, sőt.

Tulajdonképpen a szeretet, a bizalom teljes hiányára utal.

Nagy valószínűséggel, hiszen ilyen modelleket kaptak a lányok, az ő párválasztásuk sem lesz tökéletes, így az ő gyerekeik is hasonló szellemben nevelkednek majd,nagyjából megjósolható, hogy hasonló életút vár rájuk, mint az édesanyjukra. Kedves kérdező, lepontozhatsz, ez nem érdekel, mert ez csak egy portál, de az életed az életed, ott nincs pontozgatás, csak döntések sorozata. Emlékezz arra, amit írtam. Sajnos nem egyedi eset, sajnos külön kutatási terület a szociológiában (is). Sajnos elég nagy pontossággal behatárolóak ezek az életutak.

A kérdező egy 24 éves felnőtt nő aki vágyik gyerekre és saját házra, ez természetes dolog

Az anyuka olyan önző, hogy nem akarja odaengedni a kérdező párját és azt sem engedi, hogy gyereket szüljön, mer akkor i fogja fizetni a hitelt.

Ez a lány már 18 éves kora óta dolgozik, 6 éven keresztül segített az anyján. És a másik tesó az mit csinált, vettetett egy nagyobb házat és lelépet.

A pároddal próbáld megbeszélni, hogy ideiglenesen költözzön oda hozzátok, ha anyukád meg nem engedi akkor lelkiismeret furdalás nélkül költözz el.

1 évig ott laknátok ez idő alatt lehet találni vevőt rá vagy albérlőt ha meg mégse sikerül akkor a nővéredék költözzenek oda a következő évtől és ők is tátogassák.

Szerintem te eleget segítettél már rajta, ideje, hogy tesóka is kivegye a részét