Ugye hogy ez abnormális?

Hát, én magamból kiindulva, hálát adnék az égnek, ha apukám találna magának való nőt, és semmiképpen nem aludnék köztük, de engem is borzaszótan zavarna, ha szexelnének. Amikor anyukám barátja itt alszik, akkor is azon aggódom, hogy csak nehogy meghalljak valamit (panel, vékonyak a falak). Gondolj bele, milyen kellemetlen lehet szerencsétlen kiscsajnak.

Ennek ellenére ideje lenne a szobájába parancsolni, de legalább beszélni vele.

érdekes, hogy a gyerek neveli a felnőttet és nem fordítva...

szerintem minden családban nem hogy külön ágyban, de norm. esetben külön szobában alszik a gyerek, pláne ha már ilyen nagy.

Hallottam olyat, hogy lelki sérül az, akinek pl nincs gyerekszobája.

Szerintem az apuka felháborító, hogy szépen nem terelgeti ki a leányzót (anno volt egy ismerősöm 33 F unokahúga 14L ráült a hátára, hogy megmasszírozza a tesot, és az szépen kedvesen lehárította magáról)

a lánnyal meg ebben az esetben tényleg nagy bajok vannak igazából. Egy egészséges 16 éves kétlem, hogy anya-apa oldalán lóg, sőt inkább hazudoznak, meg titkolóznak anyuka-apuka előtt.

Megoldás:

meg kell győzni apukát, hogy fogja fel, hogy helytelen és valahol gusztustalan a kicsi lányával aludnia.

kislánynak meg pszichológus, de jobb esetben a saját kis barátai elégnek kellene hogy legyenek a normális életbe átvinni.

és még egy dolog:

amikor én tiniként még otthon fürdöttem, apa kérdezte, hogy van bent valaki a fürdőben? én nem hallottam, mert víz alatt mostam a hajam és apa benyitott, aztán viharozva kiszaladt és fel volt háborodva, hogy miért nem szóltam, hogy bent vagyok és ordibált szégyenében/idegességében.

szóval a kislányt ugyan nem hibáztatom, mert nem normális, de az apuka felnőtt érett fejjel, hogy csak csendben hallgat, állítom még örül is titokban, hogy ez a helyzet.

Mielőtt gyereket vállalnék, én azért kivárnám a dolgok végét. és ez ki tudja lehet jéghegy csúcsa csak.