Mit tegyek ebben az esetben? Nagy a gond.

Ha a lányod kiskorú te leszel a baba gyámja, nem ő. Akkor már állami gondozásba is adhatod.

Ha elmúlott 18 követelheti magának a gyerekét, de csakis akkor, ha biztos állása és saját albérlete van. Ezt is mond el neki. Anyósomék így kaptak egy kisbabát, mivel a nagymama állami gondozásba adta.

Hát igaza is van a fiónak. A lányod csőbe akarta húzni. Valahogy észt kéne verni a lányodba h felfogja h egy kisbaba nem egy játékszer amit megszülhet h sakkban tartson egy fiút és majd anyuci szépen felneveli, hanem egy emberi élet amiért felelősséggel tartozik. Mond meg neki azt h ha megszüli akkor abba kell hagynia a sulit és el kell mennie szépen dolgozni h legyen mit enni a agyereknek. És h te nem fogsz rá vigyázni még ő eljárkál bulizni.

Ne haragudj meg de amit a lányod művel az gusztustalan

Nem is csodálom, hogy szerencsétlen srác ezt mondja.

Egyébként ha megszüli és a gyerektartásért perre mennek akkor az is kijöhet belőle, hogy a fiúnak nem kell fizetnie, mivel a lányod őt átverve esett teherbe. Volt példa ilyen esetre.

A lányod tulajdonképpen azt akarja, hogy a srác mellette maradjon? Megmondta már neki, hogy akár szül, akár nem, viszont látás van?

A lányodat össze kéne hozni a volt fiújával. Ha elég határozott személy akkor kettesben, ha nem akkor a szülők jelenlétében. Ott a fiúnak _dúrván_ fel kéne világosítani a lányt hogy mire számíthat: Hogy nem szereti és soha nem is fogja, ha megtartja a gyereket soha nem karja látni, kap egy csekket havonta x ezer forinttal, azzal kitörölheti. A gyerek élete el lesz cseszve mert nem fogja tudni eltartani, az ő élete is el lesz cseszve mert nem fog kelleni senkinek gyerekkel, tanulatlanul, szegényen.

Aztán faképnél hagyni...

Ha ez nem használ akkor más úgyse fog. Akkor el kell fogadni, hogy lesz egy gyerek akiről majd neked kell gondoskodni.

Arra nem gondoltok, hogy szereti a fiút? Azért akarta babát? Hogy valami örök emléke legyen róla? Nagyon komoly érzelmek vannak ám 17 évesen! Mivel tudná zsarolni a fiút? Aki egyértelműen lerázta?

Én is voltam 17, én is voltam őrülten szerelmes, (talán annyira azóta sem, úgy érzetem, kell valaki, aki belőle van. Ő is annyi éves volt, mint én, na jó, 1 évvel több. Terhes is lettem. Érettségi évében, ősszel. Leérettségiztem, baba jött nyáron, mi összeköltöztünk. (tudom, ennyivel könnyebb volt a helyzetem, mint a leányzónak, de nálunk apuka sem keresett sokat, én meg gyest kaptam) Anyuval éltünk, ő egyedül nevelt engem, sokat segített, sokat köszönhetek neki. Nem tagadom, voltak nehéz napok, hetek, anyagi szempontból. Én elkezdtem levelezőn a fősulit, baba mellett, lediplomáztam, meg jártam nappalira suliba, (heti 2-szer kellett), a családi pótlék miatt. . A kislány 5 éves volt, amikor apukája balesetben meghalt. Most már 10 éves. Tök jó munkahelyem van, és még egy diplomám. Most már senkit sem érdekel, hogy voltak nehéz idők.... Elmúlt, a kislányom maradt. Szóval ha van a lányodban kitartás, és szereti a kicsit, akkor nincs lehetetlen. Állj mellé.