Miért nem tudnak/akarnak manapság önállósodni a fiatalok? Én mit tudok tenni? Befogadjam?

Az a baj hogy öcsédék totál álomvilágban élnek. Lélekben még ők is gyerekek, botrányosan felelőtlenek és azt hiszik hogy a rokonoknak kötelességük segíteni őket. Igazából gyanítom hogy ezt a szüleid kezdték azzal hogy annak idején elkezdtek neki mindent a s.gge alá tolni. Az ilyen gyerekek szinte kivétel nélkül azt hiszik egy idő után hogy ez nekik egyszerűen jár. És hiába mondaná bárki is hogy előbb önállósodni kellene, őket már nem érdekli hiszen azt tapasztalták hogy nyugodtan lehet anyucin élősködni, úgyis hagyni fogja magát, ha meg nem hát hatunk rá ("lenne szíved az unokádat kidobni? miféle ember az ilyen?").

Én azt mondom anyukád most végre egyszer álljon a sarkára, lássa be hogy a fia már nagykorú és mint ilyen a saját életéért ő maga felelős nem az anyja! Ne segítsen neki SEMMIBEN, se a fiút se a csajt se majd a gyereket ne fogadja be ahogy te se! Kegyetlenül hangzik de ez van. Az élet is kegyetlen, ezt egy 24 éves embernek már tudnia KELL.

A másik lehetőség hogy a csaj szül, anyukátok befogadja őket és a fiatalok meg élősködnek tovább. De akkor meg megint nem tanulnak semmit a dologból (SŐT van egy olyan érzésem hogy a gyereket egy idő után mint valami megunt játékot lepasszolnák anyukádnak). Ez van ha anyukád nem áll ki most már magáért!

Makacsoljátok meg magatokat. Anyukád tegye ki a szűrét mindkettő ingyenélőnek, 24 évesen még otthon kérődzik? Be se fejezett egy egyetemet se? mert ha mondjuk mérnöknek tanulna és nem bírta volna befejezni 24 éves koráig azt mondom oké, de így...

anyukád tegye ki, te ne merészeld befogadni, menjenek albiba és szüljön oda a nagypofájú ri.banc... még ilyet! Én lány vagyok de sose mernék így beszélni a barátom szüleivel, hogy ne ugasson bele, mikor szülök meg ilyesmi. Szégyen, hogy milyen lányok vannak!

Én úgy gondolom, hogy ez anyukád részéről minden irányból nehéz. A fiának nincs munkahelye, keresete, így nem tud elköltözni és talpra állni. Ebben a helyzetben azzal, hogy kibodja őt otthonról, gyakorlatilag a híd alá löki. Az én testvéremmel is vannak problémák, anyu is nagyon ki van bukva miatta, így saját tapasztalatból tudom, hogy ez egyszerűen egy szülő számára teljesen patt helyzet. Kidobni nem akarja, de ha marad, akkor minden marad ugyanúgy. Sehogy nem jó ez, így neked kéne valahogy hatnod rá!

Ülj le a testvéreddel és próbáld megmagyarázni neki, hogy anyukádnak nincsen pénze egy kisbabára, nem két forinttal jár. Menjen el dolgozni, ha már az egyetemet nem tudja elvégezni és ha nem is költöznek külön, legalább tudjanak anyagilag segíteni a szüleiteknek, illetve ha baba lesz, őt is tudják ellátni. Ebben az esetben viszont a babáról is igyekeznék lebeszélni, mert ha ilyen ez a nő, akkor kinézem belőle azt is, hogy a baba körül is mindent anyukátoknak kellene majd megcsinálnia. Kérdezd meg hogy hogy gondolta ezt és még is miből...

Amúgy én 22 éves nő vagyok, egyetemista. Nem tehetem meg hogy elköltözzek itthonról, mert nincs miből, de őszintén szólva ha most teherbe esnék én kicsit el lennék keseredve, hogy most még is mi lesz. A szüleimre nem terhelhetem ezt rá, nekem és a páromnak viszont egyáltalán nincs semmilyen bevételünk, tanulunk.