Megőrülök a kolis szobatársamtól, mit csináljak vele?

:D Jajj :)) De jókat írtatok.

Lány vagyok. Ő is lány.

Van egy macskakövem az ágy alatt, gondolkodtam már rajta, hogy hozzávágom:)

Amúgy jó ilyet hallatni, hogy nem csak én vagyok így.Vagyis nem jó, mert Ti is szenvedtek, de ojjjj az ilyen embereket...

Elég nagy arca van. Egyszer beszólt, hogy mi lenne ha tkarítanék ( nem kicsit szeretem a rendet, szóval szó sem volt róla, hogy nem takarítottam)

Azóta, de előtte sem láttam se seprűt, se felmosót a kezében... lány... Gratulálok már most a leendő férjének :)

Horkol is :) Tovább mondjam?

Csak azt nem értem miért fogom ki mindig az ilyen gyökérkezdeményeket :(

Nem is a horkoláson volt a hangsúly, azon már réges régen túltettem magam. 14éves korom óta vagyok koleszos. Most 22 vagyok.

Nem hinném, hogy én okozok neki nagyobb kellemetlenségeket...

Előző félévben mnden reggel 8ra mentem előadásokra. Nem húztam el a függönyt, nem nyitottam ki az ablakot, nem kapcsoltam villanyt. Tökéletes félhomályban, éppen hogy láttam valamit, de fel tudtam öltözni, meg tudtam reggelizni, úgy hogy ő nem kelt fel. E

Ellenben mikor ő kel fel azért hogy néha de nagyon néha bemenjen a reggeli óráira, akkor nagy villany fel , függöny ki, ablak ki, zene be, sorozat be, tipp topp öltözik, csapkodja a hűtőt.

Volt nem is egyszer olyan, hogy jött az egyik barátja, és éjjfélkor!!!!! álltak neki sorozatot nézni,és nem fülessel.... UTána persze megbeszélték.

Arról nem beszélve, hogy mikor buliból hazaesik szintén kajál, meg beszélget, telefonál, facebookozik, áthívja az egyik haverját, és rátelepít valami programot a gépére... kommentálják az egészet...

És akkor én vagyok az aki nem tud alkalmazkodni?

Teljesen igazad van, hogy nappal mocorgunk, éjjel alvás. Elvégre nem vagyunk rágcsálók...