Melyik a nagyobb felelősség? Házasság vagy gyerek?

Azért nem árt azzal a gyerek dologgal várni. Szerintem. Az egyetem nagyon fontos, neked is nemcsak neki. Ebből sajnos könnyen jöhet az, hogy jaj, nem érek rá vizsgázni, nem érek rá bejárni... halasszunk.. aztán addig halasztod amig már nincs kedved hozzá. Magadra is gondolnod kell. Ha majd a saját lábadon biztonságban meg tudsz állni, a pasi nélkül is (mert ugye addig ő tartana el gondolom) akkor lehet gyerek. És nem leszel se neki, se másnak kiszolgáltatva. Sajnos semmire sincs garancia. Már a nagymamám is ezt mondta anyukámnak. És ez egy nagyon bölcs gondolat.

Mert elhiszem én hogy a barátod komolyan gondolja, és még azt is feltételezheted, hogy mindig számíthatsz rá, még akkor is ha szétmentek, jobb esetben tényleg továbbra is eltartana téged is nemcsak a gyereket egy válás után. De hát nem erre kéne alapozni.

Lehet hogy a szülei elváltak, azért fázik a házasság gondolatától. De ezt nem ártana kinőnie ha egyből gyereket akar. Mindenesetre nyugodj meg, biztosan nagyon szeret téged, és ez a legfontosabb. Az meg hogy mikor lesz gyerek, úgyis te döntöd el. nem kell feszegetni a témát. Ez úgy látom egyébként se aktuális még, úgyhogy nem kell erről vitatkozni. Ha oda kerül megemlítheted, hogy neked jobban esne ha előbb elvenne feleségül (ha ezt akarod persze) De nem kell magyarázni hogy miért és hogyan... Aztán majd lép.

30/N

A gyerek nagyobb felelősség. Az én párom (ma már férjem) anno ugyanígy volt mint a tiéd. A házasságtól nagyon ódzkodott, a gyerek jöhetett. Szerintem a házasságot kötöttségnek érzik, míg egy házasság nélküli kapcsolatba született gyerek inkább az érem jó oldala számukra. Igazából én sem nagyon értem, de a házassági kötöttségtől félnek szerintem. Nem mintha papír nélkül ugyanazok a kötöttségek ne lennének meg...

Na, amiért igazából írtam egy tanács: először fejezd be az egyetemet, utána vállaljátok a babát. Mi ugyanígy voltunk. Főiskolás voltam, 20 éves mikor megszületett a kislányunk. Állandó éjjeli ébrenlétek, nappali kómázások, átázott póló a szeminárium alatt, szünetben csapba fejés...ergo a suli szépen elmaradt. Nem sikerült nappaliról levelezőre átmenni, nem engedte a suli, így 2 lehúzott év után abbahagytam. Ma már sajnálom.

Azóta eltelt 12 év, most várjuk a harmadik babánkat...de hiányzik az a diploma.

Tudom sokan megcsinálják baba mellett is, nekem sajnos nem volt segítségem és ha lett volna, nekem talán akkor sem sikerül.

De nagyon jó érzés fiatal szülőnek lenni, ehhez kétség sem férhet. Hiszen a 30-as éveink elején már kamaszodó lányunk van és ez fantasztikus. Valamint az is, hogy babaváróként még mindig nem vagyunk egy újszülötthöz sem idősek. De ha befejezed az egyetemet még mindig fiatal szülőként születik meg az első babátok!

Nem értem a párod, hogy lenne képes házasság és diploma nélkül gyereket vállaltatni veled!Az enyém elvett 20 évesen, megvárta míg lediplomázom, addig letartott, elhelyezkedtem, hogy legyen egy kis gyakorlatom, és akkor említette először a gyereket. Már van négy.

A férfinek kell a családban a fő felelősséget felvállalni. Ha ettől ódzkodik, ott gond van. Akkor is, ha ma ez nagyon gyakori.

Gyerek.

Én 21 évesen szültem.

A hàzassàgom tönkrement.

Most vàlni köszülök.

Uj férfit még talàlhatok,de a gyereket nem lehet eltüntetni.

Bizony egy gyerek nagyon nagy felelösség,de azt csak azutàn fogod megérezni,miutàn neked is lesz.

Minél tovàbb élvezd az életedet,mert egy kisbaba utàn màr nem te diktàlod a tempot,hanem a baba.