Mi a logika a megcsalásban (akár egyszeri, akár folyamatos) - úgy hogy a megcsaló fél nem mondja el a párjának, ha a pár nincs elkötelezve, nincs gyerek, nincs felelősség, stb? Akkor minek akar még a párjával maradni?
válasza: válasza:Egy már meglévő kapcsolat biztonságot jelent. Tegyük fel együtt éltek. A megcsaló hazamegy, van aki otthon várja, nem magányos, éjjel van kihez odabújni, van kivel beszélgetni stb. Egy kapcsolatba ezek is kellenek. És kell a kaland is... Ami viszont egy több éves kapcsolatban nehezen kivitelezhető, hiszen már ismeritek egymást töviről hegyire. Így ezt az igényt valaki mással, egy ismeretlennel kell pótolni... Na nekem kb. ennyi az elgondolásom. Persze ettől függetlenül még teljes mértékben elítélem.
20/L
válasza:Ítélni azt nagyon tud mindenki..
Nem mintha szerintem etikus lenne, de adódhatnak olyan helyzetek, amikor valakit olyan erős impulzus ér, hogy úgy érzi, nem érdemes visszafognia magát. Mert olyan élményből maradna ki, hogy megbánná. Még akkor is előfordulhat, ha a párkapcsolatával minden rendben van. Bárkit elkaphat a gépszíj, aztán van akit minden helyzetben az elvei, legalábbis az erkölcsi érzéke irányít, és a párjához fűződő érzelmei, és sikerül megállnia, de van akinek meg elborul az agya, ha helyzet van, főleg ha nagyon tetszik neki az új áldozat.
Utóbbi esetben jön a megbánás, és a dilemma, hogy megérte-e, hogy biztos minden oké-e a párkapcsolattal, ha már ilyen történhet, érdemes-e ezek után vele maradni, vagy inkább fejest ugrani az újba, amíg megteheti, mert nincs közös lakás/albi, házasság, gyerek.
Sokan, akik nem vallják be a párjuknak, nem (csak) azért nem teszik, mert félnek a következményektől, hanem mert úgy érzik, ha már ilyenre vetemedtek, vállalják, hogy egyedül cipelik ezt a terhet, szegény másik hadd ne szenvedjen, ő nem tehet semmiről.
Mert sokan akik elmondják, tudat alatt azért teszik, hogy valamiféle feloldozást nyerjenek, megbocsátást, és megkönyebbülést, hogy már nem egyedül cipelik a vállukon. Ebben felfedezhető némi önzés, de ez sokszor nem tudatos késztetés.
Aztán tegyük fel, a főszereplőnk nem mondta el a párjának (akivel nem él együtt, nics gyerek stb.), de nem szakít. Miért nem? Mert szereti. Mert az idők során kialakult egy kötődés, ragaszkodás, megszokás, és el se tudja képzelni azéletét nélküle, mert a mindennapjai részévé vált, még akkor is, ha a kapcsolat már lapos, nem lágyul el ha ránéz, nem izgatja szexuálisan stb. Nem olyan könnyű ám egy ilyenből kilépni! Szinte az egész életét felforgatná.. Ugyanakkor olyan elemi erővel csapta arcba az a bizonyos új impulzus, hogy nem bírta megállni. AKi az ilyesmire érzékeny, az nagyon ki tud fordulni önmagából.
Szóval simán van, aki a fenti okoból nem bír kilépni a többéves kapcsolatából, ugyanakkor nem bírja megállni, ha olyan hatással van rá valaki. Előbbutóbb persze eldől, de ezt a döntést megelőzheti egy olyan hosszabb-rövidebb időszak, amikor egyrészt dilemma van, másrészt kell is az az idő ahhoz, hogy kicsit megismerjük az új jelöltet, hogy helyes döntés születhessen.
Persze mindez szörnyen megalázó a másikkal szemben, csúnya, gusztustalan dolog. De nem csak a felületes, érzéketlen, primitív, mindenkin átgázoló taplók kerülhetnek ilyen helyzetbe, hanem intelligens, érzékeny, összetett emberek ugynanúgy (sőt, összetett, ellentmondásos személyiségek sokkal inkább). Csak persze a lelkiismeretfurdalás ilyenkor gőzerőre kapcsol, és ott marja szét a megcsaló fél lelkét, ahol csak éri. De egy ilyen döntést meghozni bizony nem könnyű.
Ha már a logikát keresed mindenáron.. De ilyen térena logikának nincs túl nagy szerepe, itt az ézelmek uralkodak.
Akiben esetleg felmerüle, hogy miért tudok erről ennyit írni – nem, én még nem csaltam meg senkit. De tetszett már pasi a kapcsolatom mellett, volt hogy kölcsönösen, és bizonyos helyzetekben erősen el kellett ezeken gondolkodnom.
25, L
válasza: válasza:ezt én is szeretném tudni!
Vigyük tovább a gondolatot: a megcsaló tudja, hogy a másik erősen gyanakszik/tudja, akkor miért tagad?
válasza:22.08: Örülök:)
Annyit még hozzátennék, hogy sokszor az is hátráltatja a kapcsolatból való kilépést, ha a félrelépés nem jelenti az új kapcsolat lehetőségét – ilyenkor a szakítás a hiányt, fájdalmat, és magányt jelentené, ami nem túl vonzó jövőkép, nem sokan akarnak egyedül lenni szeretethiányosan.
Utolsó: azért tagadja, hogy eloszlassa a gyanút, hogy még véletlenül se tudja meg.
krissztinke (20:45)
Egyetértek veled, sajnos nagy szenvedést tud okozni... :(
20:55
Igen, sokan így gondolkodnak, hogy kell a kaland, de én úgy gondolom hogy egy több éves kapcsolatba is lehet bevinni elég izgalmat és kalandot. A kérdés az hogy akarják-e mindketten. Legalábbis én így gondolom. Én több mint 2,5 éve vagyok együtt a barátommal (van akinek ez sok időnek számít, van akinek kevésnek...), és eszembe sem jutott megcsalni. Persze abban nem lehetek 100%-ig biztos hogy ő mit csinál, nem kamerázhatom be a helyeket ahova jár, de úgy gondolom hogy ő sem csal(t) meg. De örülök hogy te is ellene vagy ennek a dolognak, mert szerintem is undorító.
21:44, 22:50
Bizonyos részeknél egyetértek veled, de van ahol nem.
Abban a részben, ahol írtad, hogy ha az illető megcsal valakit akkor inkább egyedül cipelje a terhet, mert ha elmondja a másiknak akkor az megkönnyebbülés és ez önző, ebben nem értek egyet. Igen, ez egy teher a megcsaló fél számára, de a párjának úgy gondolom joga van tudni hogy mégis kivel játszogat a társa, és hogy 3-an vannak a kapcsolatban. Ez a folyamatos megcsalás, de ha egyszeriről van szó, abban is ugyanígy gondolkodom.
Szerintem pont hogy az az önzőség valamilyen szinten, ha nem mondja el a párjának. Mert ez "ha nincs ló jó a szamár is" elv a párjára nézve. És azért gondolom hogy önzőség, mert inkább megtartja magának a párját, akit néha ugyan megcsal, de hát kit érdekel, hiszen neki legyen jó, a párja nem érdekli, ő úgyis ott van mindig, amikor csak kell. A megcsaló meg amikor kedve szottyan akkor elmegy és keres mást egy kis kalandra. Na ezért nem értem, hogy akkor minek tartja meg a párját? Szereti, és fél hogy utána szomorú lesz..Jaj szegény, hát meg is érdemli, ha már mondjuk egy törlőrongynak használja a párját. Ha már ahhoz volt bátorsága hogy megcsalja, és közben eszébe se jutott hogy hoppá nekem van egy párom, akkor legyen már annyi benne hogy elmondja a párjának mit csinált. Akkor azért tartsa meg a párját, hogy amíg nem jön új addig jó lesz ő is?
Bocsi, ne értsd félre, nem téged akarlak szidni, meg nem ellened vagyok, csak úgy felidegesítem magam sokszor ezen, mert tényleg nem látom át a lényeget.
Szóval ha egy kalandra vágyik, de ott van mellette a párja, akkor ez kb olyan hogy "minek hagyjam ki ezt a jó kis éjszakát, most azért mert éppen van párom?miatta?áhh ugyanmár...lehet hogy egy hónap múlva már nem lesz, és akkor meg majd megbánom,, áh inkább megcsalom most, mit veszítek" Akkor ez a gondolat megy át a fejükön, vagy mégis mi?
Ha nyomul rám egy jó pasi, akivel szingliként lehetne valami, de most éppen van párom akkor nem mondom azt hogy na jólvan, gyere, kit érdekel most a párom, most csak miatta ezt nem fogom kihagyni.. Hanem azt mondom hogy bocsesz de foglalt vagyok. Ilyen egyszerűen megoldom, és lehet akármilyen Don Juan, ha párom van, azt mondom nem.
Tartom a kapcsolatunkat annyira, legyen az éppen akár rossz is, mert mondjuk sokat veszekedünk, akkor is tartom annyira, hogy ne alázzam meg a párom egy harmadik féllel.
Persze hogy az érzelmek uralkodnak, de néha az eszünknek győznie kell a szívünk felett, és gondolkodni hogy mi is a fontosabb, élvezet egy kis időre vagy az évek óta meglévő kapcsolat és a párunk tisztelete.
Mondom, ne vedd magadra, nem rosszindulatból mondtam, és nem ellened, csak én igenis elítélem ha valaki megcsalja a másikat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!