Hova menjek? Anyám kirakott a mai napon! 18 éves múltam, mekiben üldögélek. Kétségbe esett vagyok.
Semmilyen előzmény nélkül,ma nem főztem (számára) finomat,felcseszte az agyát és kirakott,hogy ilyen mihaszna kölyköt ő nem tart el,neki nem kellek stb.Csúnya veszekedés volt,de egyoldalú.Azt mondta pakoljak és menjek.Azt hittem viccel!
Bementem a szobámba leültem rajzolni,bejött 5 perc múlva hogy sipirc vagy rendőrt hív,hát elmentem egy hátizsákkal (laptop,telefon,kevés pénz,zsepi,ruha).És most mitévő legyek?Egyetemre járok(BME) holnap 8kor már gyakorlatom van.Nincs olyan barátom,akihez el tudnék menni.Kolin gondolkodom vendégkártyán és bekérezkedek valakihez:(
De ez nem csinálhatom mindig,miiiit tegyek segítsetek!
válasza:
válasza:Sziasztok!
Nagyon köszönöm a sok privát levelet és tippet.
Csoporttársam beengedett magához.4en vannak itt gyerekek + szüleik:) Nagyon kedvesek,kaptam vacsorát és fürdési lehetőséget,földön fogok aludni helyhiány miatt.
Állításuk szerint addig maradhatok,amíg valamit ki nem találok,szóval 2-3 éjszakát biztosan itt töltök.Tovább senkinek nem szeretnék a nyakán lógni.
Igazatok van,nem csak egy helyesírási hibám volt,nagyon izgultam és siettem,bár ez nem nagy mentség.Igazából nem ragoznám túl,sokszor nem írok helyesen,de annál jobb vagyok a számok terén.
BME építőmérnöki karára járok,most ha nagyon gondoljátok belinkelhetem a Neptunomat.
Apum balesetben meghalt amikor 4.-es voltam.Addig ő tanult velem,nyugodt gyerek voltam így inkább játszottam valami matekosat,mint rohangáltam.Elsőbe is "túlkészülten" mentem,aztán a tanító nénink ajánlotta az ugrást,szintfelmérő,osztályozó vizsgák.
Nem tudom ez miért ilyen hihetetlen pár ember számára,hiszen 7 évesen már harmadikos voltam,szóval lehet tovább számolni.
Amikor apám meghalt,matekba menekültem,ő megszerettette velem így mindenem lett a reál és az ő emlékére összpontosítva készültem egyetemre,ő is mérnök volt.
Anyum pedig szimplán nem normális,tényleg nem az,nem tudom miért bántott egész életemben,szerintem apám halálát dolgozta fel ilyen rosszul,de nem értem miért engem utált meg a baleset miatt:(
Tudom,hogy a rendőrség kötelezné visszavenni engem,DE félek mellette,nem akarok megsérülni nem akarok több kiabálást,belefáradtam nagyon-nagyon!
De kiírathat engem,nem?Az övé a lakás.Ő vette ő fizet mindent.
Voltak páran a munka ötletükkel,de nem nagyon menne nappalis képzés mellett.Többnyire 8-4 8-2 8-6 között bent szoktam lenni:(.Utána fáradt vagyok és sok a házim is.Viszont van ösztöndíjam!17500Ft havonta lesz kb,mert csak márciustól fogják utalni majd(de akkor duplát).Nem sok,de kolira elég lenne,csak nem igényeltem,de holnap megpróbáljuk megoldani.A befogadó család anyukája nagyon segítőkész,ő mondta,hogy elkísér.
köszönöm még egyszer!Szép álmokat mindenkinek.
Rokonokról meg annyit,hogy nagyszüleim utóbbi pár évben sajnos mind meghaltak.
Más rokonaim anyámat utálják így én sem tartottam velük sosem a kapcsolatot.
Kéne valami lelki támasz,olyan elkeseredett vagyok:(
De leginkább magányos.Úgy érzem magam,mint egy kutya az autópálya szélén.
Jajj,azt nem is mondtam,hogy a kutyámat nem vihettem el:'(
Van egy kutyám,de nem engedte,hogy elvigyem,mondjuk nem jártam volna vele jól,hogy még egy kutyám is van,de nem szereti őt,félek hogy nem fogja sem etetni sem sétáltatni,aztán mivel kénytelen lesz otthon piszkítani kidobja és én nem fogok tudni róla.
Hogy dolgozzam fel a magányt?Annyira nyomasztó.
válasza: válasza:18 évesen nem lettem volna képes erre, amire te most. Most 26 vagyok,kicsit szélesebb a látóköröm, érettebb vagyok.
Te viszont minden tekintetben érettebbnek tűnsz. Nézd, nincsenek véletlenek. Nem véletlen az sem, hogy ilyen gyorsan értél egész eddigi életedben, mert most hamar fel kell nőnöd. Ha hiszel Istenben, keress benne kapaszkodót, szeretetet, segítséget. A segítség nem úgy érkezik majd, hogy lejön Isten és megmondja mit csinálj, hanem úgy, hogy lehetőséget ad, ajtók nyílnak majd ki előtted mások által, neked csak meg kell látnod majd.
Nekem úgy tűnik, hogy az életed úgy volt "programozva", hogy mire 18 lettél, elég érett legyél ehhez a helyzethez is. Nézd meg a 18 éveseket általában: nem bírnák ki a helyedben, ahogy én sem bírtam volna ki ennyi idősen. Hirtelen elvész az ANYA, akiből csak egy van, és fel kell dolgozni, hogy utál. Mert sajnos készülhetett már ő erre, megvárta a 18. születésnapodat, erre utal az is, hogy ő azt már nem ünnepelte. Illetve ünnepelhette magában azt, hogy ezzel a nappal megszűntél számára létezni.
Ne törj le. Mint mondtam, mindennek megvan a maga oka. Te elég érett és okos vagy ehhez, túlélsz és megcsinálod. Ha pedig sínre teszed az életed, onnantól kezdve többet nem kell kétségbeesned semmiért.
Próbálj meg diákmunkázni, hogy legyen még pénzed, mert ez kolira meg kajára nem elég. Aztán nyáron is, nyári koli bentlakással. Ha kérvényezed, megengedik. S szép lassan így, lépésről lépésre. Amikor pedig végzel (vagy lehet, hogy már hamarabb is) olyan munkád lesz, amelyből királyként élhetsz majd, a mérnökök után kapkodnak. Igyekezz helyezkedni, először gyakornokoskodni, aztán főállásban is. Akkor elmész albérletbe, és így tovább, fokozatosan. Közben találd meg az őszinte szerelmet is, hogy szeressenek, de ne ugorj fejest semmibe, annyira sose legyél szeretetéhes. De te okosabb vagy ennél, tehát szerintem ez a veszély nem áll fenn.
Ne add fel soha! Nemcsak most, pár hónap múlva sem, 1 év múlva sem, soha! Lesznek időszakok, amikor újra és újra felszínre kerül ez a tüske, de idővel meg fogsz tudni bocsátani anyudnak, és próbálod majd megérteni az ő életét is. Ezek csak szavak, tudom, ezek mögött pokoli nehéz érzelmek vannak, amelyeket feldolgozni nem könnyű. De ha emberként tekintesz rá, és nem anyádként, akkor nem lesznek elvárásaid vele szemben. Ha anyádként nézed, akkor anyától elvárható viselkedést remélsz tőle, és itt ő csalódást okozott. De ha egy egyszerű embert látsz benne, akkor megláthatod a rengeteg vergődését, tévútjait, és a saját hülyeségét, amely végül őt viszi tévútra. Egy ilyen lányt dobott el, mint te vagy. Hidd el, fog még egyszer ő ott sírni, ahol senki sem látja. Persze, nem most, de egyszer ez is eljön.
Ezzel nem őt védem, hanem a te túlélésedet szeretném elősegíteni, illetve a miértek keresését megkönnyíteni egy kicsit, amennyire tudom. Tudom, hogy jön most egy miért?-korszak, ez természetes. De idővel lecsitul, ha elengeded őt. Bízz Istenben, az Ő Gondviselésében. Bízz abban, hogy a végén jóra fordul.
Kitartást, és ismeretlenül is ölellek!
26/L
válasza: válasza:Szia!
Én sulival kapcsolatban tudok neked segíteni, ha kell :) Bár ahogy olvastam, nagyon ügyes vagy:) Én is építős vagyok, szólj ha van valami kérdés..tudom OFF és nem témába vágó, de hátha ez is segít picit:) üdv M.
válasza:Szia! Utolsó vagyok!
Találtam egy oldalt, [link] itt szívességet lehet kérni az emberektől. Szállást, bármit! Egy próbát megér! Kitartás!!
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!