Ti megbeszéltek mindent a szüleitekkel?

Nálunk mindig a pénz helyettesítette az érzelmeket.Nehéz ettől elvonatkoztatnom pedig már felnőtt vagyok,de rajta vagyok az ügyön.Nem lehet velük semmit se megbeszélni,sose lehetett...Csak sulival és munkával kapcsolatban mehet a téma...A mai napig álmodozom, hogy milyen anyukát és apukát szerettem volna.De tudom, hogy én próbálok teljesen más lenni.Ez megnyugtató.Mást nem lehet tenni.

Neked is ezt javaslom, hogy még most fogadd meg, hogy mit NEM fogsz csinálni a gyerekeddel,és mivel leszel másabb a szüleidnél.

23N

Nálunk pénz se volt, meg érzelmek se. Anyám túl egoista és hiányzik belőle a legkisebb empátia is mások iránt. Apám alkoholista, nem élt velünk. Nagymamám mindenkit szeretett, nagy szíve volt, de ő másnapra elfelejtette amit előző nap mondtam, és már nem él sajnos, pedig ő olyan kedves volt.

A szüleimmel szemben nincs minimális elvárásom sem, és így nem tudok csalódni bennük. Bár még így is képesek rá, hogy csalódást okozzanak. De ha mindig a legrosszabb lehetőségeket gondolom ki előre, akkor már nem fogok akkorát csalódni. Ezt találtam ki védekezésképpen.

Persze megteheted hogy nem főzöl, nem takarítasz. Lázadni jó és néha érdemes, ha úgy érzed, hogy igazságtalanok veled és nem érdemlik meg a kedvességedet.

De ezt csak akkor tedd, ha tudod, hogy el fogsz érni vele valamit. Máskülönben még nagyobbat csalódsz.

Igazából a barátokkal tudtam mindig is megbeszélni mindent. Barátok mindig voltak és vannak, csak tudni kell kiválasztani, hogy kinek lehet elmondani személyes dolgokat, vagy kinek nem.

Aztán a legtöbbet a párom segített, mert ő szeret és őszinte velem, de ehhez is el kellett telni néhány 100 évnek, mire összehozott vele a sors.

Nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel.

Mindent elmondok nekik, segítenek akármiben.

Igaz nem mindent engednek meg nekem (pl. 10 re itthon kell lennem, első a tanulás, nem aludhatok a páromnál akivel már 2 éve vagyok együtt) de nem is baj, mert úgysem tenném, mert ez még ráér, nem lázadok!

Sajnálom, hogy neked ilyenek a szüleid, de nagyon sok családnál van így nem csak nálad. :( Kitartást!

Nem.

Semmit nem beszélek meg a családommal, mert egyszerűen nem lehet velük megbeszélni semmit.

Bármit akarok, vagy tervezek, jön a szöveg, hogy "az neked túl nehéz! Csak nehogy elrontsd! Nem fogod tudni megcsinálni!Nem neked való!"

Mindennel ez van!

Nyelvvizsgával, főzéssel, párkapcsolattal, mindennel.

Segíteni soha nem segítettek semmiben, se tanáccsal, se pénzzel, magam vettem magamnak mindent 15 éves koromtól.

Ha volt félretett pénzem, azt is elszedték.

Úgyhogy nem beszélek meg velük semmit, mert úgyis csak fikáznak mindent, bármit is csinálok.