Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Lelkiismeret furdalása van...

Lelkiismeret furdalása van hogy gyerekként nem tudott mindent megadni?

Figyelt kérdés

Szóval amikor gyerek voltam anyu szinte egyedül nevelt.Ugyan van apám velünk is élt 13 éves koromig, de a pénzt csak vitte, hozni nem tudott.

Ezért anyu tényleg csak a legszükségesebbeket tudta megvenni, étel, tanszerek, ruhát már csak ha nagyon muszáj volt.

Most sem áll valami fényesen anyagilag, de mivel már nem élek vele, nem tanulok, nem kell eltartania kicsivel több pénze van.

Viszont most "kényeztet".

Bármiről tud hogy szeretnék, megy és megveszi nekem, hiába mondom hogy nem kell, ne rám költse azt a kevés pénzét, költse magára.

Hogy magyarázzam el neki hogy nem kell lelkiismeret furdalásának lennie? Tisztességgel felnevelt, a legszükségesebbeket megadta, soha nem voltam éhes és szakadtan öltözött.


2012. febr. 8. 09:50
 1/7 anonim ***** válasza:

Mondjuk így, ahogy leírtad. Hiába az édesanyád, már felnőttél, tudd felnőttként megbeszélni vele ezt.

Add neki ezt így elő. Mond el neki, hogy tudod, milyen nehéz volt mikor gyerek voltál, ezért szeretnéd, ha egy kicsit élne! Menjen moziba, vidd el kávézni, rángasd ki a lakásból!

Valószínüleg azért teszi ezt mert csak te vagy neki.

2012. febr. 8. 09:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Öcsémnek anyámék megadtak mindent, most meg már nem bírnak vele, holott még csak 17. Gondolkodj el ezen!
2012. febr. 8. 10:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

Nekem egy idős néni anno azt mondta: Amit adnak, fogadd el.

Itt most nem "nagy dolgokról" beszélek.


Értem, amit írsz, szeretne örömet szerezni, mert szeret.


Viszonozd hasonlóan és nem feltétlenül pénzbe kerülő dolgokkal.

2012. febr. 8. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
Anyukád jó ember. (Én olyat ismerek, hogy a saját gyerekéből képes lenne lelkiismeret furdalás nélkül kihúzni mindent, miközben 18 évesen azt nincstelenül elhajtotta... bocs az intermezzóért) Szerintem hagyd, hogy anyukád adhasson neked, mert ennek lehet tud örülni, viszont ezt te megpróbálhatnád viszonozni, hogy érezze, te nem vagy hálátlan és elégedetlen, hanem szereted őt te is :)
2012. febr. 8. 10:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 A kérdező kommentje:

Köszönöm.

Én örülök neki persze, meg viszonozom is neki.

De sokkal jobban örülnék neki ha azt a pénzt amit most rám költ, azt magára, a saját vágyaira költené.

Nekem sincs sok főleg hogy pici gyerekem van, így amim van azt rá költöm.

Szoktunk elmenni anyuval csajos napra, olyankor általában én állom a kávét, sütit ilyesmit.

Meg pl most is vett nekem a párom egy csizmát, nem volt rám jó, nem cseréltettük ki hanem oda adtam anyunak mert tudtam hogy rá jó.Ő minden áron ki akarta fizetni, de természetesen nem hagytam neki.Hiába nem hagytam neki, másnap vett nekem olyan dolgot amit én szerettem volna,de nem adtam rá ki pénzt, mert megvagyok nélküle.

Elmondtam már neki nem egyszer hogy ne költsön rám, vegye meg magának azt amire vágyik, de hajthatatlan.

Nem csak én vagyok neki, van egy tesóm is.

Őt nem kényezteti már ennyire, bár az is igaz hogy ő gyerek ként "többet" kapott, meg jobban is áll anyagilag mint mondjuk én.

2012. febr. 8. 12:08
 6/7 anonim ***** válasza:
Nálunk is ez van. :) Mondjuk azzal a különbséggel, hogy anyu azért magára is költ szerencsére, sokat jár el kirándulni, szórakozni, evezni, stb. De nekünk is sokat segít anyagilag. Ő meg is mondta, hogy úgy érzi, hogy gyerekkorunkban nem tudott mindent megadni, amit szeretett volna. Nálunk is az apám inkább vitte a pénzt, mint hozta. :( Ránk gyerekekre költött, az tény, de a rezsibe, kajába egy fillért sem adott bele. Anyu is főleg azóta csinálja ezt, amióta megszületett a kislányom, az ő unokája, a szeme fénye. :) Én elfogadom addig ameddig tudom, hogy nem magától vonja meg, mert neki örömet okoz, hogy adhat. És én is próbálok kedveskedni neki.
2012. febr. 8. 16:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 A kérdező kommentje:

Köszi neked is.Épp ez a bajom, hogy tudom hogy magától vonja meg.

Illetve pl. van egy könyv, ami igencsak drága 30000 körül van.

Azt tudom hogy az életben nem lesz csak úgy egyben enyi pénze, de ha azokat amiket rám költ félre tette volna, már meg vehette volna.

Amikor ezt így mondtam neki, hogy ne rám költsön hanem spórolja össze a könyvre a pénzt, akkor azt mondja hogy ha lenne rá pénze sem venné meg, közben meg mindig mondja hogy még lehet kapni azt a könyvet, megnézte.

Persze ha tudnám nagyon szívesen megvenném neki, de nem tudom..enyi pénzt nekem össze spórolni nehéz.

Nyaralni vinném őt, ha csak egy hétvégére is, de az állatai miatt nem hajlandó, pedig mondtam hogy azt majd én megoldom.

Egyszerűen nem tudom róla leszoktatni hogy nem rám költsön, hanem magára.

2012. febr. 9. 05:52

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!