Ti mit gondoltok erről?

Most úgy alakult, hogy itthon kell laknom a szüleimmel, anyum-apum dolgozik. Remélem nem sokára én is, de ez most mellékes. Amit tudok, segítek a háztartásban, amit szívesen is csinálok.

Vasalás, mosás, teregetés, takarítás, egyéb munkák szó nélkül.

Egyedül mosogatni nem szeretek. Van, hogy úgy alakul, megcsinálom, tényleg ritka. De volt alkalom, hogy egész héten, míg anyum dolgozott, sosem mosogatott mert megcsináltam helyette. Egy szót nem kaptam, még azt sem hogy fapapucs.

A másik a főzés. De ezzel ki is merült. Természetesen tudok főzni, főleg amit szeretek, sőt, laktam már egyedül is a tanulmányok miatt, akkor sem haltam éhen, főztem magamra. Főztem itthon is, mikor haza kerültem, senkinek sem ízlett, kidobott pénz és alapanyag volt, elég rosszul is estek szavak (sótlan, ízetlen, túl fűszeres, ehetetlen etc.), pedig tudok főzni.

Ma volt az eset, anyum haza jött. Hogy itt áll a mosatlan (6 pohár, 3 tányér tegnapról!- mert tegnap nem mosogatott, meg egy kis! lábas máról, ennyi), neki kell elmosogatnia, de ő fáradt. És főznie is kell, mert én nem főztem. Megmondtam neki, hogy főztem már, az nem ízlett, ha kell megcsinálom a kaját, de ha úgysem eszik meg, akkor meg inkább nem töltöm vele sem az időm, sem a fáradtságom. Az anyagiakról meg ne is beszéljünk. Elkezdett magyarázni, hogy apám nem azokat az ízeket szereti... (értsd, minden más, ami nem só).

Otthagytam, mert már felidegesíteni sem tud ezzel a szöveggel. Pedig (szerintem) elég sok mindennel besegítek, lásd. fent... Nem is tudom, mikor láttam utoljára anyámnál porszívót, felmosót.

Most komolyan, tényleg az én viselkedésem a "felháborító"?

Ti mit gondoltok?