Túlreagálom? (Anyós)
5 éve vagyunk együtt a párommal.
1 éve együtt élünk a párom szüleinél.(Itt kaptam állást,és ezért ideköltöztem.)De életem legrosszabb döntése volt,így érzem.
Mióta itt vagyok,azóta teljesen más ember lettem.(keseredett,szomorú,és nem vagyok önmagam).
Azt tudni kell,hogy a párom szülei anyagilag nagyon jól állnak,de ez,hogy így legyen mindenkin szemrebbenés nélkül keresztül tudnak gázolni.Ők mindenkit meg tudnak szólni,de saját magukon nem veszik észre a hibát,nekik senki nem jó.De ez a vagyon miatt van,mert úgy vannak vele,hogy ők bármit megtehetnek,és bárkit lenézhetnek mert nekik van.
Nem nagyon hittem a faluban élő embereknek eleinte,mikor így 1-2 dolgot hallottam anyósékról,de így,hogy itt élek köztük,sajnos belátom,hogy az embereknek igazuk van(volt.)
Nagyon szeretnénk különköltözni,de jelenleg nincs olyan ház itt a faluban ami jó lenne.
Én 23 éves vagyok,a párom 26.Gondolkodunk,és beszélünk már a babáról is,fiatal szülők szeretnénk lenni.De a párom anyja általában mindig megvág a beszólásaival.
Ma reggel például azt mondta,hogy "amíg külön nem mentek addig nem mehetek gyesre"
Nem értem,hogy miért ilyen,mikor ráadásul védőnő.
Én nem is akarok az ő házába szülni,nem neki akarok gyereket,hanem magamnak és a páromnak,de azért ez csak furcsa egy kicsit,hogy így reagált.
Nem olyan fiatalok már,hogy ne lehetne unokájuk.
Apósom 60 éves,anyós pedig 55.
Este is olyan rosszul esett,hogy apósom ezt mondta,hogy szégyelheti magát az olyan szülő,aki nem tudja elindítani a gyerekét az életbe,nem tud neki adni 1-2 millió forintot.
Hát az én szüleim nem tudnak adni.És ezt ők nagyon jól tudják.
Még mielőtt kérdeznétek,azért maradunk itt a faluban,vagy esetleg a szomszéd faluban,mert a páromék gazdálkodnak,és a párom a későbbiekben is ezt szeretné csinálni.
A viszonyom az anyósékkal nem közvetlen,inkább feszült.Sosem tudunk leülni együtt beszélgetni,jót nevetni.Ők olyan furcsa emberek,semmiben nem látják a jót,és elég maradiak.
Sosem vesztem még össze velük,sőtt egy hangos szó nem hangzott el,mert hiába annyiszor bántottak már szóval,én sosem szóltam vissza,inkább nyeltem,és majd amikor eltörik a mécses,sírok.
Azért nem szólok vissza,mert én lakom az ő házukban,és amíg ez így van az ő szabályaik vannak,bár ezt nagyon nehéz elviselni.Gondolom mások is vannak így ezzel.
Mindenbe bele tudnának kötni.
Mondtam is a páromnak,hogy nem tudom,hogy tudja ezt szó nélkül hagyni,ha ilyeneket szólnak be a szülei.
Én nem azt kérem,hogy veszekedjen velük,csak annyit,hogy álljon ki értem(a kapcsolatunkért).
De szerintem tart a szüleitől. 23/N
válasza:Te így látod.
De sokan örülnek neki,ha már végre unoka születik.De ők nem így vannak ezzel.
válasza:Először is szeretném elmondani, hogy voltam ilyen helyzetben, de ettől függetlenül ez a saját véleményem, nem akarlak megbántani:
1. ha még sosem mondtad nekik, hogy ezek rosszul esnek, akkor ne beszéld ki őket a hátuk mögött sem egy anonim oldalon sem a faluban. A gazdagság irigységet szül, főleg egy kis közösségben. Én is sokáig tűrtem, aztán egyszer "kitörtem". Anyósom le volt döbbenve, hogy ezek az apróságok ilyen rosszul esnek nekem.
2. A mai világban sajnos nem természetes, hogy valaki vár a különköltözéssel a baba előtt. Én anyósom is kérdezte, mert az ő egész életét is felforgatta volna, ha oda szülök az ő lakásába. Meg tudtuk beszélni, hogy nem szándékozom ott "lebabázni". Ha gazdaságuk van, gondolom hajnalban kelnek, ez egy éjjel síró baba mellett nagyon nehéz.
3. Hosszú távon úgyis a külön költözés lesz a megoldás, semmi más.
4. Az, hogy a szüleid anyagi helyzetére tesznek megjegyzést, minősíthetetlen bunkóság. Az én anyukám rengeteget segít, főleg bevásárlással, de soha meg nem kérdezte, hogy anyóséktól mikor mit kapunk. Ezt kicsit finoman elmondhatnád nekik. Ha nem értik meg, durvábban.
5. Az anyagi részéről nem írtál, de ha nem is adsz be a közösbe, akkor párodnak nehéz kiállnia melletted. Ha igen, akkor is :-) De akkor legalábbis elvárható lenne.
Nekünk a külön költözés minden ilyen problémát megoldott. Bár nem vártam, de párommal is sokkal jobb lett a kapcsolatunk. Más megoldás sajnos nem nagyon van :-( Megszoksz vagy megszöksz :-(
Szurkolok nektek, sok boldogságot :-)))
válasza:Bocs, az lemaradt, hogy nekünk már van babánk, nagyon imádja anyós, sokat van itt, de nem tudjuk nála "leadni" ha mennénk valahová. Ő ilyen típus.
Ha anyukáméknál vagyunk, akkor szinte csak szopizáskor kapom meg, közben akár világgá is mehetnénk párommal. Ő ilyen típus. De egyikük sem rossz nagyszülő. És kb egykorúak.
válasza:Ha kiállna a kapcsolatotokért,akkor még a végén visszájára sülne el a dolog,és az lenne,hogy "mert ellenük uszítottad". Az egyetlen megoldás,ha külön költöztök,amint tudtok. Akkor nem kell hallgatnod,akkor nyugodtan belefoghattok a gyermek vállalásba!!
Az esetetekben még rosszabb lenne,ha "oda" szülnél! Folyamatosan hallgatnod kellene azt is,mindig ott lenne a hátsódban,mindig azt "várná" mikor mit "rontasz el" a kicsi ellátása közben... (mi a Párom mamájával éltünk együtt,nálunk ez volt. Folyamatosan mondta mit hogy kellene,folyamatosan acsarkodott amikor a gyerek orrát szívtam,hogy minek,kiszívom az agyát meg ilyenek- már külön vagyunk Tőle,mindenki így boldog!!)
És hogy őszinte legyek,én sem díjaznám,ha a gyerekem a "nyakamon" élne az unokával együtt. Ha eljön az ideje,akkor a fiatalok igen is legyenek külön! A szülők segítsék a gyermekeiket-és családjukat- ha szükséges!! (ez az én véleményem!)
Nem tudom Ti milyen anyagi körülmények közt éltek vagy élnétek ha saját esetleg albérletben élnétek, de előbb azt kell "kipuhatolni",hogy akkor mi lenne! Addig meg semmi kép ne gondolkozz gyerekvállaláson,mert ha úgy alakul,akkor nem fogjátok tudni felnevelni!
Külön kecó kell!! Akkor lesz mindenkinek jó!
Üdv:3 lányos (25 éves anyuka)
35.000 Ft-ot keresek nem túl sok.
Nem költekezem,nem vásárolgatok csak,ha valamire nagyon szükségünk van.
Akartam adni a közösbe,de nem fogadták el,mert szerintem nekik a büszkeségük nem engedi.
Elég csendes,visszafogott,szolíd lány vagyok,és nem merek még a saját igazamért kiállni.Mert ők ugye olyannak ismertek meg,hogy mindent lenyelek,semmit nem mondanék nekik amivel esetleg megbántanám őket,így úgy érzem,hogy a fejemre nőttek.
Ige hajnalban kelnek,de mi lenne,ha besikerülne a baba?!És még nem vagyunk külön?!El sem tudom képzelni.
Nah akkor lennénk még igazán elmondva mindennek!
Az anyagi helyzetünk nem lenne rossz.
Ha külön megyünk a párom apja a páromra íratja a fél gazdaságot,mert neki ez jár,annyit dolgozik benne.
Ebből meg tudnánk élni,a párom ezért is nem megy el munkahelyet keresni,mert nekik ez annál jóval kedvezőbb dolog.
Én nem is akartam az ő házukba babát szülni,eszemben sem volt,mert hogy védőnő,így is elég sok harcom lesz a kedves mamával,hogy ezt így,ezt úgy csináld.Jó tapasztaltabb,és a munkája is ez,na de mindenbe bele fog kötni az tuti.
Alig várom,hogy külön mehessünk.
Én nem szeretném,hogy ez legyen,de a párom apja azt mondja,hogy neki mint szülő kötelessége a gyereke feje fölé házat tenni.
Azt mondja,hogy házat ő vesz majd.Tudom,hogy sokan örülnének neki,ha ilyen helyzetbe lehetnének,hogy nem kell hitelt felvenniük azért,hogy házat tudjanak venni,és azt évekig nyögni.
De az én szüleim nem tudnak nekünk adni a házba,másba mindenben nagyon szívesen fognak segíteni,de ilyen nagy összegekkel nem tudnak minket támogatni.
válasza: válasza:A beszólások egy része valóban bunkó, bár én azért megkockáztatom, hogy nem a szüleidre értette azt, hogy szégyellhetik magukat, mert nem támogatnak 1-2 millió forinttal. Ebben sajnos nagyon téves a nézetük vagy inkább úgy fogalmaznék, el vannak szállva.
Ugyanakkor azzal maximálisan egyet tudok érteni, hogy nem helyeslik azt, hogy oda szülj babát, a többiek már leírták, hogy miért. Nagyon-nagyon nem pihentető az első időszak és nem csak a szülőknek nem az, hanem akik velük élnek, azoknak sem. Ha keményen dolgoznak, hajnalban kelnek, akkor érthető, hogy nem a gyereksírást szeretnék hallgatni éjszaka.
Én egyébként úgy gondolom, mivel nem szóltál nekik semmiről, kvázi úgy látják, semmivel nem bántottak meg, merj beszélni velük ezekről, no persze normális hangnemben, hátha akkor visszavesznek. Ne a párodnak mondd a hátuk mögött, hanem azoknak, akikkel bajod van. Illetve ahogy írod, nem igazán vagy velük közvetlen a viselkedésük miatt, nem igazán beszélgettek, nevettek. Ha nem tudják mi bajod, hanem csak azt látják, hogy mindig mufurc vagy, bizony ez nem vet rád jó fényt, simán lehet, hogy neheztelnek rád azért, mert nem kezdeményezel feléjük sohasem. Próbáljátok megbeszélni a problémákat, illetve mihamarabb költözzetek külön. Muszáj a faluba költözni? Nem tudtok a környező településeken nézni házat? Vagy ezt após akarja eldönteni? Mi anno a volt férjemmel is "csak a faluban" néztünk telket, de nem volt vagy ha volt, az csillagászati összegekért. Így én mindig beletörődtem, hogy maradunk anyósnál, rá is ment a házasságunk. No én ezt nem bánom, mert azóta boldog feleség vagyok már, de csak azért írom, hogy próbáljatok azon lenni, hogy elköltözni mihamarabb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!