Ha hozzászólok, máris ideges. Hol rontottam el a gyereket?

Most ő 26. Az az igazság, hogy az elmúlt 10 évben fokozatosan csökkent a jó viszony, de csak most jöttem rá, hogy nagy a baj. Bármit szólok hozzá, máris ideges, de mindenki mással jóban van. Hozzáteszem, mindig is rendes gyerek volt, időben elvégezte az iskoláit, van jövőképe stb. Egyáltalán nemis szól hozzám, meglepődöm, amikor hallom, hogy más szülő a gyerekével "beszélget". Egyszerűen látszik rajta, hogy amint megjövök, elromlik a kedve. Vásárolni nem akar velem, velem lenni meg aztán végképp nem. Én mondjuk hamarabb megyek az ágyba, de jóéjt puszi sincs, egyszerűen nincs rá szüksége. Bár mások szerint szúrkálódós, megjegyzéseket tevő vagyok, pont mint a nővérem, aki nemis talált társat egész életében.