Ha hozzászólok, máris ideges. Hol rontottam el a
gyereket?
Figyelt kérdés
Most ő 26. Az az igazság, hogy az elmúlt 10 évben fokozatosan csökkent a jó viszony, de csak most jöttem rá, hogy nagy a baj. Bármit szólok hozzá, máris ideges, de mindenki mással jóban van. Hozzáteszem, mindig is rendes gyerek volt, időben elvégezte az iskoláit, van jövőképe stb. Egyáltalán nemis szól hozzám, meglepődöm, amikor hallom, hogy más szülő a gyerekével "beszélget". Egyszerűen látszik rajta, hogy amint megjövök, elromlik a kedve. Vásárolni nem akar velem, velem lenni meg aztán végképp nem. Én mondjuk hamarabb megyek az ágyba, de jóéjt puszi sincs, egyszerűen nincs rá szüksége. Bár mások szerint szúrkálódós, megjegyzéseket tevő vagyok, pont mint a nővérem, aki nemis talált társat egész életében.
26 évesen otthon lakik és az a bajod, hogy nincs jóéjt puszi? Én is kiakadnék....
Még csak 25 vagyok, de saját háztartásom van, férjem és kisbabám. Mindegy mi most a divat, szerintem ez lenne a normális. Nem ítélem el, ha valaki sokáig otthon lakik, ha az jó neki. De a te gyerekednek úgy tűnik nem jó.
2012. jan. 23. 09:20
Hasznos számodra ez a válasz?
12/24 anonim válasza:
Írhatna a kérdező, mert ritka ellenszenvesnek tűnik az alapján, ahogy óvodásnak képzeli a 26 éves lányát (ha a fiát, az még gázabb). Eleve "a gyereknek" hívod! Hogy tartod így tiszteletben a méltóságát mások előtt? Akadjál már le róla! Keressél magadnak mást, amire/akire akaszkodhatsz, mert ez beteges. Nem óvodás, hanem felnőtt! Fogd fel!
Szintén 26/NŐ !!! (nem kislány!)
2012. jan. 23. 12:01
Hasznos számodra ez a válasz?
13/24 anonim válasza:
Ott a válasz a kommentedben. "mások szerint szurkálódós, megjegyzéseket tevős vagyok" - na ilyen emberrel a közvetlen környezete beszélni sem igen akar. Nem tudom, van-e megoldás vagy ez már elúszott hajó, mindenesetre le kell ülnöd vele megbeszélni és tudatosan arra figyelni, hogy 26 éves létére ne irányítsd, ne piszkáld mindennel. Ja és arra készülj fel, ha a fiad pozitívan tekint a problémára, akkor is nagyon sok idő telhet el, mire a legkisebb pozitív változást észlelni fogod.
2012. jan. 23. 12:08
Hasznos számodra ez a válasz?
14/24 anonim válasza:
26 évesen itt már mindenkinek párkapcsolata van? Basszus, nemrég töltöttem be a 18-at, de még barátnőm sincs, remélem annyira nem fogok lemaradni.. :/
18/f
2012. jan. 23. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
15/24 anonim válasza:
Utolsó: 8 év azért sok idő! De ebben a kérdésben nem erről van szó!! Hanem arról, hogy a kérdező gyereknek nézi a "kisfiát", "kislányát", tökéletes lelki nyomorékot csinálva ezzel belőle, és még azt sem érti, hogy ez miért baj!
2012. jan. 23. 12:56
Hasznos számodra ez a válasz?
16/24 anonim válasza:
Szerintem önmagában az esti puszi nem lenne gond.Én gyerekem például 18 éves lesz lassan, mégis örülök, ha néha megpuszil, megölel,kedveskedni kell néha egymásnak, ez még nem jelenti azt, hogy hülye gyerekként pátyolgatom, megvan ettől függetlenül az önállósága is .
2012. jan. 23. 13:19
Hasznos számodra ez a válasz?
17/24 anonim válasza:
Lelki nyomorék?
Mert még nem költözött el?
30 éves vagyok, itthon laktam mindig, jóéjt puszi teljesen természetes volt nálunk.
És anyu bizony kislányomnak hívott, hiába voltam már rég felnőtt.
A különbség csak annyi volt a kérdezővel, h mi szerettük egymást, mindkettőnknek igénye volt, h családi életet éljünk, beszélgessünk, a férjem is itt lakik, anyu őt is kisfiamnak ívta, és neki is járt időnként puszi.
Nem lettünk lelki nyomorékok.
2012. jan. 23. 13:23
Hasznos számodra ez a válasz?
18/24 anonim válasza:
Már válaszoltam egyszer. Csak erre a "gyerek"-re reagálnék. Szerintem sem ez a gond itt, nem erre kellene kiélezni a válaszokat. Végülis én még lassan 38 évesen is anyámnak a gyereke vagyok, úgy is viselkedik, de nem rovom a szemére, mert tényleg a gyereke vagyok. Persze ha elragadtatná magát, akkor szólok. De apám is a gyereke maradt a mamámnak, már amikor 50 éves lett is. Szóval itt nem ezen van a hangsúly. Az, hogy jóéjt puszi van valahol, az sem a gyerek elnyomottságát, lelki nyomorékságát mutatja, hanem azt, hogy esetleg jól működnek mint család. Az már sokkal inkább visszatetsző a kérdező viselkedésében, hogy piszkálja a gyerekét. Egy ilyen piszkálódós emberhez egy idő után már ahhoz sem érez kedvet az ember, hogy hozzászóljon. Én ugyanígy voltam a volt anyósommal, valamint a mostani anyósom ugyanígy van az anyukájával vagyis férjem nagymamájával. Mondjuk ott is erős személyiség, ez náluk inkább úgy csapódik le, hogy folyamatosan veszekednek, de a mama is mindig mindenbe beleköt, a férjemen is észreveszem, ha megyünk hozzájuk, hogy feszült.
2012. jan. 23. 13:32
Hasznos számodra ez a válasz?
19/24 anonim válasza:
Előző vagyok, nem jól fogalmaztam, a lényeg, hogy anyósom is erős személyiség és ezért ő nem hallgat, hanem veszekednek.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: