Mit tennél a lányoddal, aki nem akar dolgozni?

3 éve tart ez, hogy ő unatkozik és nincs kedve se tanulni, se dolgozni?

Azért kicsit előbb a sarkadra állhattál volna, nem csodálom, ha ennyi év semmittevés után még egy kicsit terhelt is lett.

Senki se lehet ekkora láma, mint te kedves kérdező már bocsánat ..

Remélem kamu a kérdés és csak egy 10 éves szórakozik, mert nincs semmi a TV - ben. Ha pedig igaz, akkor ... úristen. Meg se merem kérdezni, hogy az édesapjukat hol hagytad el?! Útközben a kórházból, mikor jöttetek haza?!

Te sem lehetsz 100 - as, mint ahogy a két gyereked sem az.

Vagy mind a hárman álomvilágban éltek vagy krva jó fizetésed van, hogy mindegyiket eltudod tartani ...

Sajnos nagyon sok szülő van abban a helyzetben, mint te.

Arra a lányodra, aki újrafelvételizik, ne haragudj. Elképzelhető, hogy tényleg nem fekszik neki a közgazdaságtan. Ő legalább próbálkozik és tényleg keresi önmagát. Ha felveszik egy másik államilag támogatott képzésre, akkor még jól is elsülhet a dolog. CSak arra ügyelj, hogy olyan képzésre menjen, aminek van értelme. Tehát ne pl. biológusnak, mert azzal nem fog tudni elhelyezkedni.

A nem-dolgozó lányoddal már egészen más a helyzet. Elkeserítő. Tényleg nem tudsz mást tenni, mint ultimátumot adni. Ha van rá lehetőség, én pályaorientációra is elküldeném, hátha ott rájön, hogy mégis érdekli valami. Én is félévet adnék neki, hogy munkát találjon. A tanfolyammal/képzéssel vigyáznék, mert hiába iratkozik be valahova, ha nektek kell kifizetni és nem telik rá. Tehát azt max úgy, hogy ő előteremti rá a pénznek azt a részét, amit ti már nem tudtok beleadni. A zsebpénzt, amiből partizik, én is azonnal megvonnám. Persze mindezek ellenére nagyon valószínű, hogy félév alatt sem találna állást, hiszen a munkáltatók nem szeretnek olyan embert felvenni, aki nem tud 3 évvel elszámolni az életéből. Nem szeretik azt a választ, hogy: nem volt kedvem 3 évig dolgozni. Ennek megfelelően, ha azt látnám, hogy naponta legalább 2 önéletrajzot beküld valahova, azt igazolni tudja, és látom, hogy hova küldte be (ergo reálisan olyan helyekre, ahova esély is lett volna, hogy felveszik - tehát nem docensi állásra egy egyetemre), akkor már elégedett lehetnék, és újra meghosszabbíthatnám a féléves ultimátumot. De ha azt látnám, hogy nem is keres munkát, én istenbizony kipakolnám félév elteltével. Persze az egy jó kérdés, hogy utána tudnék-e aludni, tudván, hogy nincs miből megélnie, albérletre nem telik. Az ilyen lányokból lesznek az utcán önmagukat áruló prostik :(

Az a baj, hogy ilyenkor már nagyon nehéz okosnak lenni, és következetesnek. Sajnos tényleg gimiben kellett volna szigorúnak lenni és eredményeket követelni.

Viszont az sem várható el tőled, hogy egész életében eltartsd, miközben ő semmit sem rak le az asztalra.

Az 1. válaszolónak pedig, aki szerint ő maga sem dolgozik, mert az milyen tré már...

Ezért tart itt ez az ország, ahol. Mert tele van ingyenélőkkel (és a kismamák, idősek, betegek nem tartoznak ide). Ingyenélőkkel, akik egészségileg képesek lennének dolgozni, csak derogál nekik! A istenverte rendszerváltós-álszenteskedő-liberalista rezsim szoktatta rá az embereket, hogy lehet így élni. Most meg már nehéz veletek bármit is kezdeni, mert túl sokan vagytok. Ti is szépen hozzájárultok az ország tönkremeneteléhez!

Én fognám ezt a réteget, vennék nekik egy szigetet egy óceán közepén, és kiraknám őket oda. Megtanulnátok megdolgozni a tetőért a fejetek felett, és a napi élelmetekért. Undorító és pofátlan dolog másokat rabigába hajszolni és halálra dolgoztatni azért, hogy ez a réteg megéljen (a dolgozó réteg halálra dolgozza magát, és a legtöbben nevetséges bért kapnak). A nevetséges bérünkből kegyetlen adókat fizetünk azért is, hogy ennek a rétegnek legyen miből segélyeket, juttatásokat fizetni. Undorító, parazita dolog, már bocs.

Kedves Kérdező!

Miután látom, hogy az aki elvenné a lányodat, lepontozásra került (és az én voltam...:DD

Keress egy valamit, amiben a lányod sikerélményt kap - lehetőleg olyat, ami előbbre is viszi őt.

Tanárként is végeztem, sztm. nagyon jó pszichológiai ismeretekkel (pedig soha nem tanultam) - tanítottam is 14-15 éves lányokat, de sztm. a Te lányodra is ue. igaz: általános jellemző, hogy sok fiatal teljesen haszontalannak érzi magát, kilátástalan az élete, semminek érzi magát - pláne ha azt látja h. pl. az egyik barátnőnek 2 diplomája, 3 nyelvvizsgája van, a másik netto 2-300 ezreket keres, Ő meg munkanélküli, a harmadiknak pedig modell pasija van, Ő meg kövér, és egyszerűen nem jön össze semmi... :-/

Én ezt máshogyan tapasztaltam - matematikát tanítok (tanítottam) - nagyon sokszor azt láttam, hogy 2-essel bukdácsoltak akiket elkezdtem tanítani. Furcsa módszerem van: nem akarom tanítani őket!!

A halálom volt, amikor pl. egy henger felszínénél elkezdték fejből mondani a tanult képletet...-akkor rögtön le is állítottam őket (egyrészt mert sokszor rosszra is emlékeztek) - másrészt mert láttam, h. egy bemagolt képletet próbálnak visszamondani...

és elkezdtem:

- Mondd csak, Te mit értesz felszín alatt? Mi a felszín??

A határoló, fedőlapok??? Ok. Milyen lapot látsz egy hengeren? Kőr..kőr, téglalap..., Ok. Akkor mi ezeknek a területük....és így tovább...

Azaz semmilyen képletet nem kértem soha tőlük-gondolkodni tanítottam meg őket...

és akkor a másik, amit tanulni kell: a sikerélmény...

Az amikor a kettes tanuló lány 2 alkalmas közös gyakorlás (nem magolás, nem tanulás, nem szenvedés!!) után 5-ös dolgozatot ír!!!

Na attól úgy be tudnak lelkesedni, hogy pl. az a lány, akit én kettessel vettem át, és bukdácsolt, ma a Fazekas gimiben 5-ös matematikából, és imádja a matekot...

Addig meg állítólag sírt, hisztizett rajta...

Ugyanezt érzem a lányodnál is: adj neki sikerélményt!! A sikerélmény szerettetheti meg vele amit csinál..., sajnos az emberek 99%-a azt csinálja, amit nem szeret...

Először is kérdezd meg a lányodat - tulajdonképpen mi az amit egész életében csinálna? Amit szeretne...

Divattal szeretne foglalkozni - meglepetés- irasd be egy modelliskolába. Szereti a szép lakásokat - lakberendező,,,

Gazdag pasikat szeretne? - ékszerész-képzés stb.

vagy keress egy olyan embert, aki szeretni tanítja meg a lányodat, lelkesedni valami iránt... (sztm. ezt jelenleg most csak egy vele egykorú, komolyabb gondolkodású fiú tudja megadni - csak Ő "húzhatja" jó irányba...

Reménykedj, h. egy olyan pasiba lesz mihamarabb szerelmes, akinek van ambíciója, és a lányodra is ez ösztönzően hat....

(bocsi, h. sok volt.. :)

Első vagyok :DXD Beszarás. Mi van írígykedünk?

Ha akarnék se mehetnék, én is beteg vagyok :S A munkával sincs bajom, csak az emberekkel. másrészt ne szólj be, nem te tartassz el. Hivatásom van ugyan, de azt nem pénzért csinálom. :P Nehogy k.ra gondoljatok...LOL

én nem irigykedek rád, most már szánlak. nem lehet jó betegnek lenni. csak ne gondold azt, hogy az a normális, ha munkaképes emberek mások vérét szívják.

Megjegyzem, ez még akkor sem normális, ha valaki beteg. Én is eltartanám a férjem, ha beteg lenne, de mást stílust követelnék meg tőle, mint amit te itt most előadsz. Minimum tiszteletet! Tiszteld azokat, akik eltartanak - ha más nem, akkor a segélyedet, rokkant nyugdíjadat előteremtik. (és akkor nekik sem lesz velük bajuk!)