Mennyire tarthatom magam szerencsésnek, hogy az anyósomék úgy tekintenek, mintha a lányuk lennék?

Pár éve vagyok köztük, most van egy négy és fél hónapos kisbabánk, a terhességem alatt is gyakran ők főztek, most hogy meg van a kicsi nekem nem kell szinte semmit csinálni, esetleg néha a konyhába elmosogatni,mert a főtt kaját is náluk főzik és úgy hozzák át, mindig azt amit én ehetek,mivel szoptatom még a babát.Most nekem szerencsém van vagy gyakori az ilyen eset.Mindig azt mondják, ha bármi bánt, ha lenne lányuk, őt sem szeretnék jobban, mint engem. Akkor vigyáznak a kicsire, amikor kérjük.Ezek után mit mondhatnék,lehet egy rossz szavam is, egyáltalán szabad ilyen embereket megbántani vagy nem tisztelni?