Mit tegyek? Férjem és én mást akarunk, így attól tartok útjaint szétválnak. Egyáltalán mit tennél a helyemben?

Hát,valahogy úgy vagyok,mint valaki korábban előttem,én sem tartom jó dolognak az abortuszt,sőt,mondhatni ellene vagyok,de ez az a helyzet szerintem,amikor megtenném..

Egyrészt,mert ez a terhesség akár veszélyes is lehet rád nézve,mivel ilyen korán jött(önző vagyok,én nem kockáztatnék,szülni később is tudok,ha ismét akarnánk,de ha bármi baj van,akkor a két már meglévő gyerekkel mi lesz?)

Nem stabil anyagi háttérre meg egy harmadik gyerek,hááát szintén a nem...

Egyébként,most lehet megbántalak,de szerintem ez még a hormonok játéka is veled,h olyan közel van az előző szülésed,h túlontúl érzelmesen látod..

Szóval én a férjed pártján állok,sőt még egy utolsó tahónak sem tartom,mert ő egyszerűen nem akar ennyire kötődni érzelmileg,mint te,ezért mondja,pl. h "kis amorf valami.."

Én is csak azt tudom mondani hogy felelötlenek vagytok mind a ketten!

Miért nem védekeztetek? Hm?

Viseljétek a következményeket!

És igaza van az egyik komentelőnek, ne csak magadra gondolj hogy miképp fogod megészteni ha abortuszra mész, hanem a férjed érzéseire is!

Ja és irtad hogy ha megteszed akkort tőbbet nem szülsz, hát hova szülnél még ba.meg?

Tőbbször is súlyos hibát követtél el!

Osztom a 15.válaszoló véleményét.

A férjed egy még fejletlen magzatról mondana le, ezét szörnyü embernek tituláljátok. De te egy házasságot rúgnál fel, fosztanád meg a gyerekidet az apjuktól, kényszerítenéd öket albérletbe, lényegesen szegényebb körülmények közé. Mert egymagad ne gondold, hogy akárcsak megközelítöleg is annyit tudnál értük tenni, mint a férjeddel ketten. Nem lenne külön szobájuk, mert kötve hiszem, hogy 3-4szobásat tudnál bérelni. És ne gondold, hogy 3gyerekkel majd kapkodnak érted a pasik. Egy korodbelinek ritkán álma egy ilyen nö. talán a 40körüliek...

Biztosan nem jó az abortusz, meg már feltámadt benned az anyai ösztön, de nem lenne jobb egy rendes családban boldogan élni? ez a megtört valami dolog szerintem badarság. nem hiszem, hogy egy érzéketlen bunkó a férjed, szimplán csak reálisan látja a dolgokat. attól, hogy nem akar 3.gyereket, még imádhat téged és a gyerekeiteiket. csak ö ugy látja, hogy nem lenne okos dolog megtartani. és lehet ö jobban látja mondjuk a dolgot, hogy mit tudna így és mit tudna úgy megadni nektek. nem csak a pénz a minden, de gondold végig. nem járhatnak egymás ruháiban évekig. vagy majd járathatod pszihomókushoz, mert kigúnyolják a suliban. nem lenne külön szobájuk, ami fontos az egészséges kamaszkorhoz. és nem utolsó szempont a tanulás se. majd azt mondod nekik, hogy húzzanak sorsot, hogy ki nem tanul tovább? látod milyen a világ, lehet 1-2 év múlva majd nem tudtok megadni nekik ennyit. gondolni kell arra is. szóval szerintem gondold át ezt az akkor is megtartod a gyereket, meg elhagyod dolgot. nekem kicsit éretlen gondolkodást mutat így, ahogy elöadtad. kitartást, bárhogy is döntesz!

Akik azt írják, hogy a férje véleménye hol van? Meg nem veszi figyelembe....

És a férj az övét?

Ez nem az a helyzet, ahol van kompromisszum. Itt csak az egyik fél akarata érvényesülhet. Ez nem névadás, hogy jó, akkor keressünk olyat, ami mindkettőnknek tetszik. Itt nem lehet azt megcsinálni, hogy oké, félrerakjuk, aztán majd eldöntjük, mi legyen. Vagy az lesz, amit a nő akar, vagy az, amit a férje. Nem lehet mindenkinek igaza ebben a kérdésben. Ketten hozták össze, de minden dolgot a terhességgel , szüléssel, gyerekgondozással a nő csinál. Az ő teste, ő rendelkezik felette.

Szerintem ha a kérdező nem lenne terhes akkor is írt volna ki kérdést,csak éppen más gondokat írna.De a lényeg ugyanaz lenne.A férje "szemét" és mindenképpen el akarja hagyni.

(ugye igazam van??A terhesség csak egy ok hogy elhagyd a férjed)

Már előre sajnálom a szerencsétlen pasast,mert a beléd kidolgozza hogy egy rakás pénzt fizessen neked..(és most nem a gyerektartásra gondolok,mert az jogos)

Már előre sajnálom a gyerekeidet,mert te pontosan az a típus vagy aki esélyt sem ad,de már utálkozik,és még át sem éli de simán kijelenti,hogy "utálni fogom,sosem engedem magamhoz stb"

Majd egyszer a gyerekeid nem fogják érteni hogy az anyjuk miért gyűlöli ennyire az apjukat aki pedig nem is olyan rossz ember..

Nekm eszembe sem jutott védekezni 2-3 hónapos csecsemő melltt, biztos voltam abban, hogy még nem jöhet össze, igazam is volt, de úgy látszik, csak szerencsém. Itt tényleg azt látom, elférne az a 3. Mi oka van a férjednek, hogy ennyire ellenezze? Előtte rendben voltak a dolgaitok? Nem lehet, hogy ő már kifelé kacsintgatott?1. Várj. 12 hét alatt minden 3. terhesség elhal, ezzel megoldaná a természet, bár a tüske ott marad. 2.Ha megmaradni látszik (már 10-11. hét), újra beszélgetés, miért ellenzi annyira? A másik 2-t szereti egyáltalán, ha ezt váltották ki belőle, hogy ilyet mégegyszer semmiképp?!

Egyedül 3 gyereket nevelni viszont nagyon sok lemondással jár (a gyerekeknek is), úgyhogy ha ez a vita is meddő, nagyon gondolkodj el, megtartod-e! (Van segítséged? Képzeld el, hol dolgozol majd, ha : egyik gyerek megy az óviba, másik a bölcsibe, harmadik az iskolába, reggel vinni, időre, délután elhozni, időben, sport, szakkör, zenetanulás, nyelv, stb kizárva.Egyik héten beteg az első, 2. hétre elkapja a 2., esetleg a 3. a harmadik hétre. Mire meggyógyul, beteg lesz az 1., és így tovább.Ha akasztasz is munkát valahonnan 3 gyerekkel egyedül, kiraknak hamar.Nincs nyaralás, családi kirándulás, rossz ám nézni, amikor a játszótéren ott a sok vidám család, apuka dobálja a gyereket, a tieid meg csak nézik...)3 gyerekkel új társad nem lesz egykönnyen, amíg kicsik, kire hagyod őket? Viszed randizni? Amikor meg nagyok, már te sem leszel fiatal, de talán akkor. Egy megoldás lenne, ha őszintén, nem ellenségeskedve leülnétek beszélni, mindenki megindokolná a döntését a 3.-kal kapcsolatban, a félelmeit, és megpróbálni valami kompromisszumra jutni, nem megutálva a másikat (ha olyasmi van a férjed döntése mögött, hogy bizonytalan a munkahelye, fél, hogy így sem tud megélhetést biztosítani, az érthető.)

1. Nem vagytok szánalmasak. 2. Az abortusz a Te testedben történik, a magzat a Te részed. 3. Ugye tudjátok, milyen traumát okoz lélekben és kapcsolatban az abortusz? A kérdezőnek abszolút igaza van. Aki oltogatja, hogy miért nem a házasságára gondol, annak nem jut eszébe, hogy az abortusz mellett ha tönkremegy a kapcsolat, mindkettővel meg kell küzdenie? A párom egyik korábbi kapcsolatában volt a lánynak abortusza. Tönkrement utána a kapcsolatuk, ő pedig iszonyúan szenvedett, mert szerette a lányt. (Az a gyanúm, ő erőltette rá az abortuszt.) És a teher a párom lelkén is ott van: gyilkoltunk, ezt mondja.

4. Nincs elrontva az életed, csak egy nehéz döntés előtt állsz. Az anyagiak meg fognak adódni. Anyagi okból ölni (bocsánat, az abortusz ezt jelenti), hát... A magzat mit választana vajon? Öljenek meg vagy legyek szegény? (Én személy szerint az életére szavaznék.)