Kinek van igaza? Aggódó anya vagy nekem?
19 éves vagyok, 160cm és 75kg. Igen, kövérebb vagyok az átlagnál. Nem tagadom, szeretem az ízeket, az édességeket, a finom húsokat... szóval szeretek enni. Én tulajdonképpen tudom, hogy lehetnék, jobb lenne, ha soványabb lennék, de nem agyalok és idegesítem emiatt magam.
Édesanyám viszont igen. Sőt!! Olyan szinten elidegenített magától, hogy ott tartunk szó szerint egyáltalán nem beszélünk egymással, pedig egy lakásban lakunk. Egész nap a testemet bámulja, fintorog rajta, pofákat vág, állandóan azt kérdezgeti mit ettem, mit fogok enni stb. Ha mégis mond nekem valamit (próbál barátkozni), nem a szemembe néz, hanem a testemet bámulja és kiül az arcára az undor, a "félelem". Ez engem nagyon bánt.
Többször próbáltam megkérni, fenyegetőztem, kiabáltam, sírtam hogy hagyon békén, de semmi eredménye. Ő azt mondja félt, fogyak le, mert meg fogok halni.
Ez tart hatodik éve.
Ezalatt soha nem jött velem utcára, nem voltunk együtt sehol. Szégyell. Ha meglátom a buszmegállóba inkább begyaloglok, mert tudom otthon durva kiabálás lesz a külsőm miatt...
Ha éppen étkezem, muszáj bevonulnom a szobámba enni, mert szó szerint lesi mit eszem.
Olyanokat mond, hogy el fog temetni, az emberek undorodnak tőlem csak nem veszem észre, orvoshoz kellene mennem, nincs munkahely amely alkalmazna stb.
Bunkóság (vagy nem is tudom, milyen szót használjak) részéről, egy anya nem tudom, hogy beszélhet így a gyerekéről, gyerekével. De vannak olyan emberek, akiket egyszerűen zsigerből taszítanak a kövér emberek, lehet, ő is ilyen.
Mondjuk az más kérdés, hogy én egyet értek vele (le kellene fogynod), de egy anyának talán mégsem kéne így viselkednie.
nő vagy férfi vagy??
Lehet hogy tényleg fogynod kéne egy kicsit próbáld meg hátha ha látja hogy próbálkozol megnyugszik.. de ha enm akkor értesd meg vele hogy a te tested és azt csinálsz vele amit akarsz :)
Végre egy teltebb alkatú fiatal, aki szeret jóízüeket enni és nem tette neurotikussá a hülye média, meg a még egészségtelenebb közvélekedés. Vannak alkatilag robosztusabb és "törékenyebb" emberek; ha édesanyád vékony, lehet, hogy hasonlónak szeretne téged látni, csakhogy te, mondjuk, a teltebb-piknikusabb apai vonalra hajazol.
Úgy látom, elfogadod a test-képedet és nem vagy diszharmóniában önmagaddal. Ennél nincs fontosabb. Mindenfajta embernek helye van a Nap alatt: ne add meg magad divatdiktátumoknak, ne vondd meg magadtól a normális ételt, csak mert a szupermodelleknek zörög a csontjuk. Arra vigyázz azonban, hogy el ne hízz; némi mozgással megelőzheted. Édesanyádnak pedig gyaníthatóan más az alap-problémája (bizonytalanság? napi gondok?); ne hagyd, hogy rád sugározza a szorongásait. Nincs veled semmi baj!
Én szívesen meghallgatnám az édesanyádat is ez ügyben. Itt nem lehet eldönteni kinek van igaza. Találkoztam én már olyan családokkal is akiknél a gyerek hasonlóan vélekedett az Anyjáról, amikor meg rákérdeztem szembesítve voltak kiderült, hogy a non verbális jeleket illetve a kommunikáció hiányából eredően mindenki másra gondolt.
Bárkivel előfordul, hogy azt gondolja, hogy a másik mennyire utálja őt. És kiderül, hogy ezek a képzetek általában az alacsony önértékelés egyik velejárója.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!