Megőrülök a saját családomtól! Más is van így ezzel?
Egyszerűen elviselhetetlenek. Nagynénik, nagybácsik, unokatesók... Úgy adódott, hogy az egész család ugyanabban a városban lakik egy ideje. De teljesen meg vannak őrülve. Ha kérnek tőlünk valamit, azonnal ugrani kell(ene), különben megy a sértődés. Ha mi kérnénk valamit, magasról tojnak a problémánkra. Semmiben nem lehet rájuk számítani, ha valami jót akarunk nekik, még ők vannak megsértődve.
Legutóbb 10 percet késtünk a "nagy családi" ebédről, erre a nagynéném fél órát ordított anyukámmal, hogy mit képzelünk, hogy elkésünk.
Az unokatesóm meg rákapott arra, hogy szó nélkül beállít a két óriási kutyájával, hogy vigyázzunk rájuk. Egyszer nem hozott velük pórázt és mivel közös udvarunk van, mondtuk hogy így nem maradhatnak, mert nem hallgatnak ránk és mi van, ha megtámadja a szomszédot vagy a kutyáját. Erre úgy megsértődött, hogy azóta nem is láttuk.
Én már nem is foglalkozok velük, de nem értem mi van az emberekkel mostanában. Mindenki meg van bolondulva??
Jaj ne is mond!
Engem is kiakasztanak!Nálunk a párom familije idegesít!Mindig úgy kell tennünk ahogy nekik helyes,azt hogy mi mit szeretnék sz...rá!Anyósomék mind a diktátorok ők akarnak parancsolni a mi életünkben,és ha nem felelünk meg számukra felhívják az egész rokonságot,hogy mi milyen csúnyán férjem/Én viselkedünk.Ne is mond!Megértelek!
csatlakozom,nálunk is kétrészröl is megy ugyanez a szitu,az anyos is folyton nyöszörög vvalamiért,hoyg segitsünk,meg az én családom is...és ha netán lenne valami programunk és nem sikerül valamelykik ohaját kielégiteni,akkor megy a morci....hoyg le sincsenek szarva,megy abrátok fonosabbak stb..
ismerös,hidd le nem vagy egyedül ezzel,csak nyiltan senki nem vállalja,pont a sértödések miatt.
Nálunk az a helyzet, hogy nekem abszolute nincs családom, még az az egyszál anyám is elpártolt tőlem, mert férjhez mertem menni 34 évesen...
a férjem viszont falusi nagy családból származik, hiába egyszem gyerek, de van neki unoktesója, annak meg családja, meg anyósomnak huga, meg kedves unokahuga, meg mégkedvesebb nénikéje...
Mikor megszületett a fiam, már csak a fejemet kapkodtam, végképp nem fogtam fel, mikor ki jön hozzánk (ja, és a párom házasodott be hozzám vagyis az enyém eredetiben a családi ház, ahol élünk)...képzeld el, hogy még a férjem unokatestvérének a feleségének a nagymamája!!! is jött babát látogatni.
Eredetiben arról volt szó, hogy csak a babalátogatás miatt van ez a nagy jövés-menés. De a gyerek már majdnem egy éves, a rokonok meg mindig jönnek. Még azt sem veszik észre, hogy én meg nem megyek hozzájuk, ami ugye olyan jelzés féle lenne. Nem azért mert haragszom rájuk, csak azért mert nekem erre se időm, se igényem nincs.
Pár hete aztán kiborult a bili, és pont az anyóssal közöltem, hogy tele van a hamupipőkém ezzel a futrinkázással, nekem ott a gyerek, a férjem másoddiplomázik, van egy vállalkozásom, úgyhogy mostmár az jöjjön hozzám, aki segíteni akar, ne az, aki vendégeskedni...
remélem hatott a dolog, azóta lanyhult a forgalom :-)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!