Szerintetek ezért rossz vagyok?

1. Egyáltalán nem vagy ezért rossz!

2. Akire rosszat lehet mondani azok a fiú szülei, nagyon önző dolog tőlük, hogy "maguknak" unokát akarnak, közbe az meg szóba se jöhet, h odaköltözhessenek a babával, mert ha valaki valamit igazán akar azt meg tudja oldani még akkor is, ha kicsi a lakás, nincs lehetetlen, csak tehetetlen, s ez esetben ők a tehetetlenek, ha nem nevelik fel az unokájukat, mivel nem az ő döntésük a baba születése!

3. Nincs értelme világra szülni egy babát, ha még ilyen fiatal a kapcsolat, 2 éves kapcsolat nagyon rövid idő, főleg, hogy nem voltak még összeköltözve, így meggondolatlanság lenne szülnie.

4. Van esetleg még lehetőség a baba elvetetésére?

Hányadik hónapban van? Mert ha még az elején tart, akkor egy kisebb műtéttel meg lehet oldani, ami nem számít abortusznak!

5. Gondolj bele, nagyon kis ideje ismeri párját a lányod, még csak 2 éve, nagyon durva lenne, ha így megszülné a babát, nem beszélve arról, hogy nem lenne hol együtt lakniuk, se lakás, se munkahely, ha jól tudom mindketten gyerekek még, gyerek ne szüljön gyereket!

6. Saját tapasztalatból mondom, hogy ez a 2 év mennyire kevés idő, nekem 6 és fél év kellett arra, hogy rájöjjek nem illek össze exemmel, s vele 4 év járás után költöztünk össze, s 2 évnyi együttélés után jöttünk rá arra, hogy nem tudjuk egymást elviselni, szakítottunk is, s azóta már van új párom, akivel sokkal jobb minden, igaz, hogy vele még csak 8 hónapja vagyok együtt, de már érzem, hogy százszor jobb, mint az előző kapcsolatom, szeretem Őt!

25/N

egyáltalán nem vagy rossz. sőt!

én azt mondanám a helyedbe a lányodnak és a barátjának, hogy te leszel a legboldogabb nagymama a világon ezzért el is kezdted tervezni, hogy mi legyen a baba megszületése után. és a kezükbe nyomod azt a papírt amin kiszámoltad a költségeket nagyából ami egy babával jár. és gondolkozhatnak hogy mi legyen vele.persze a fiú kötelessége előkeríteni a pénzt, ezt is el kell magyarázni neki, merthogy mégiscsak ő csinálta és ő a férfi.

Nem nagyon talált a jellemzésed, de ez nem érdekes.

("Fröcsögésről" nem volt eddig szó, amig te el nem kezdted)

Kérdező. Amikor a te édesanyád megtudta, hogy jelentkeztél, egészen biztos, hogy nehezebb idők voltak.

És jól döntött, hogy nem ÖLT meg???

Valószínű, hogy nehezebb volt-

de többet tudtak,még akkor, mit jelent a fogantatás.

Huh, ahogy írod a részleteket még durvább a helyzet. Szerintem joguk van dönteni a baba helyzetéről, de utána kötelességük emberhez méltó életet biztosítaniuk neki. Csak az a baj, most nyilván mindent megígérnek, fogadkoznak, és el is hiszem, hogy érzelmileg szeretnék a babát. De az érzelem önmagában kevés, és itt nem arról van szó, hogy pénzt kell neki is szorítani egy alapvető létbiztonság mellett, hanem nekik NULLÁRÓL kell megteremteniük egy egész egzisztenciát.

Legalább a srác lenne egy kicsit határozottabb, reális gondolkodású, olyan, aki tűzön-vízen átmegy, ha a családjáról, gyerekéről van szó! De ez a fiú linknek és kényelmesnek tűnik, aki kihasználja azt, hogy ti úgysem hagyjátok éhenhalni a kicsit.

Amit fentebb írtak, jó ötlet: béreljetek a fiú egyetemi városában egy albérletet a lányotoknak (1-2 havi pént adjatok rá), és oldják meg onnantól a dolgokat. Persze úgyis vesztek majd ezt-azt a kicsinek, de ismerkedjenek csak a FELNŐTT élettel.

A lányodat ismerve, mit gondolsz? Ő felfogja a gyerekvállalás súlyát?

Mert ha ő komoly gondolkodású és mindent megtenne a kicsiért, szeretné, törődne vele, lemondana a saját igényeiről is hónapokra (pl. éjszakai nem alvás a szoptatások miatt, társasági élet korlátozása stb.), akkor talán van esély, hogy megéri a döntését támogatnod akár úgy is, ha a fiú lelép egy idő után. Hogy látod, szeretik ők egymást eléggé?

Szerintem még idő kell a lányodnak is felfogni ezt az egész ijesztő helyzetet. (Ami tudom, nincs sok.) Bízz abban, hogy ami erkölcsi, emberi tartást, felelősségtudatot beleneveltél eddig, az segít a döntése meghozatalában. És bárhogy is dönt, nem az a lényeg, hanem hogy utána vállalja a mindennapok felelősségét is a helyzetért.

Szerintem a másik nagyszülő páros az önző. Csak azért, hogy ők láthassák az unokát, nem kell gyereket vállalni. A fiukból pedig már startban hétvégi apuka lenne. A lányod az, aki dolgozik, természetesen szülés után már nem fog. Ebből adódóan (durván hangzik de így van), a te nyakadba varrják a gyereket, gondolom apuka nem fog dolgozni, hanem egyetemre jár. Ez így nem család. Lányod nálatok a gyerekkel, apuka hétvégén eljön, közben pedig éli az egyetemisták mindennapi életét.

Nem vagy rossz, sem gonosz, manapság bizony meg kell gondolni a gyerekvállalást, főleg akkor ha ilyenek a körülmények, mint ahogyan leírtad. Ha a nászék annyira szeretnének unokát, fizessenek albérletet a fiataloknak, ott ahol a srác egyetemre jár és segítsék őket. Esetleg a kedves apuka halasszon az egyetemen. Egy gyerek nem felhúzhatós játék!