Szerintetek normális az ilyen szülő? Mi a megoldás ilyenkor?

Itthon lakom még, egyetemista vagyok, 19 éves. Lisztérzékeny vagyok, és mivel az Isten háta mögött lakunk, az amúgy is nehezen beszerezhető élelmiszerek így még jobban megnehezítik az életem. Az osztrák határ mellett élünk, így néha-néha kimegyünk és ott vásárolunk ételeket, alapanyagokat, ott olcsóbb is és jelentősen nagyobb a választék. Már vagy 2 hónapja nem voltam, így elfogyott itthon minden, talán 3-4 szelet kenyerem maradt a hétfői iskolakezdésre. Már vagy 2 hete mondom anyámnak, hogy legyenek szívesek kivinni, hogy zsemlét stb-t vehessek az iskolára (sokszor a saját pénzemből megveszem, hogy ennyit segítsek). Holnap nem lesznek itthon, vasárnap zárva vannak a boltok, így ma maradt az utolsó nap. Szépen megkérdeztem, erre apám egyszerre rávágta, hogy ő aztán nem megy, felejtsük el, nem érdekli, mit akarok. Jó, mondom, akkor kocsit adjon. Persze azt sem, mert félti a kocsit (nem mintha a vezetésem által eddig bármi baja lett volna)... Most ott tartunk, hogy bőgnöm, cirkuszolnom kell, hogy anyámat kicsit mozgósítsam és megoldja a dolgot, mert magától hagyná, hogy a napi 10-12 óra egyetem (+bejárás) mellett még egy szendvicsem sem legyen...

Tudom, piti dolognak tűnik az egészséges embereknek, de amikor 50km-ren egy boltban lehet kaját venni, ez igenis komoly dolog a számomra!