Együtt maradnátok a párotokkal, ha kiderülne, hogy beteg?

Én nagyon szégyellném magam ha azok helyében lennék akik a betegeknek "beszólnak"...sosem tudhatjátok mikor esik a fejetekre egy tégla...és akkor ha az illető lelépne?

Egy SM-es betegnek lehetnek egészséges gyermekei...nem is értem hogy lehet ezzel előjönni. Semmit nem tudnak arról, hogy öröklődik-e vagy sem...

Hagyjátok már ezt a jóban rosszban dumát, ma már a házasságok több, mint fele válással végződik és 95%-ban egy halálos betegségnél sokkal pitiánerebb okok miatt...

Persze lehet itt szentként ábrázolni magunkat, hogy szerelemben, háborúban, betegségben együtt, de az igazság az, hogy ezeknek a válaszolóknak is a fele már elvált, vagy majd el fog... ennyit a nagy szerelmetekről. Észzel kell élni, nem szerelemmel, mert a szerelem jön-megy. Ha kialakul helyette szeretet, és meg tudnak élni egymás mellett az emberek életük végéig, az jó. De ha nem, mert közbejön valami (mondjuk egy betegség), akkor miért kell még +1 ember (meg a gyerekek) életét elcseszni? Nem elég, hogy már 1 élet, a betegé el van?

kedves utolsó!

A válások pont az olyan emberek és házasságok miatt történnek, mint te! te érvelsz a válás mellett, nem mi. valószínűleg te sokkal kisebb dolgokért hagyod ott a társad, mint mi. valószínűleg nagyobb eséllyel válsz, mint én! én nem álszenteskedem. én nem tartom elfogadható megoldásnak a válást, és a férjem sem. mindketten olyan elvek mentén éljük az életünket, ami a konfliktuskezelést, a szeretetet, a kommunikációt, a lojalitást és a hűséget tartja szemelőtt. Nagyon megválogattuk és meggondoltuk, hogy kivel házasodunk össze, mindkettőnknek lett volna több esélye is.

Pont azok házasodnak és válnak el, akik olyanok, mint te. akik beleugranak egy kapcsolatba, egy házasságba, aztán közlik, hogy bocsi, én nem ezt kértem, nekem máshogy jobb lenne, és ezért kilépnek.

a család (a férjem, az én és a környezetünk elvei szerint) mindenekfeletti összetartásról és igen, sokszor áldozatról szól. És nem önzésről. amiről te beszélsz, az számunkra gusztustalan és elfogadhatatlan. a testvérem is beteg. egészséges szülőktől született, én is egészséges vagyok. ő beteg. és soha nem fogom magára hagyni, még akkor sem, ha az én életem ettől más, nehezebb, vagy szerinted nem normális lesz.

Te vágod a fejünkhöz a válást? Az olyan emberek miatt ilyenek a statisztikák, mint te! szerinted gondolkodj mostmár el!

Azért ne kritizálj mert az értelmes felnőtt emberek normális kommunikációval oldják meg a nézeteltéréseiket. De tőled ezt nem várom el, mert látszik nem vagy az!

Figyelj társadalomban élünk te élhetsz a világodban, de attól még vannak társadalmi szokások amiket így is úgy is figyelembe kell venned. Bocs de ez van. A család meg most már egyre több esetben csak szenvedés forrás és nem biztonság, szeretet forrás. Ha nem vetted volna észre. Mert nyilván nem úgyhogy nyisd ki a csipád. Ne próbáld a másikra ráerőltetni a saját normáidat mert nem fog másnál működni, nincs univerzális gondolkodás ezt kellene végre a kis agyadba beleverned. És tudod kit kis szívezz le...

A családról meg beszélj csak a te nevedben nem mindenkinél ez a helyzet, vannak (nem is kevesen) akik szabadulnának a családtól. Mert nem bírják elviselni azt amibe csöppentek. Nagyon valószínű hogy egy gyerek is ilyen családba akar születni nem? Ezzel kapcsolatban IS olyan b@romságokat írsz hogy az nevetséges. Persze lecserélem a gyereket gondolkozz már. Te hol élsz/nevelkedtél??? Kár hogy a gyerek érdekét pont lesz@rod. Ennyit a család centrikus felfogásodról.

Látom nagyon nagynak képzeled magad. Mi most konkrétan az SM-ről beszélünk aminek sajnos nagyon durva leépülése is lehet amit nem akarnak elég sokan átélni úgy hogy nem betegek. Fogadd el hogy nem mindenki Teréz anya típus. És egyébként is ha tudom hogy van olyan betegségem vagy a páromnak ami örökölhető és látványos, tapasztalható leépüléssel jár akkor nem fogok gyereket szülni, és nem is jövök össze egy ilyen pasival. Nyilvánvaló okokból. Más a helyzet ha nem tudok ezekről. Az meg hogy ne vállaljak gyereket na azt majd én szépen eldöntöm. Senkinek sem kell tökéletesnek lennie. De azért szeretnék normális életet és nem olyat amikor pl: hetente kell a kórházba menni. És képzeld ha eltudom kerülni ezt akkor meg is teszem a szükséges lépéseket hozzá! Mert minden értelmes ember így gondolkozik. Csak te nem. Ha meg valami váratlanul bekövetkezik akkor is jogom van úgy dönteni ahogy akarok. Sajnálom hogy te nem vagy annyira toleráns hogy elfogadd a saját véleményeddel ütköző felfogásokat. De hát ezért csak te vagy a hibás... Gondolkozz el ezen mert rád fér.

10:00 örülök, hogy a te kapcsolatod jól megy (és ezt nem iróniából mondom, szerencsére az enyém is :) de tény ami tény, hogy nagy a válások száma... attól még, hogy neked nagyon jó a kapcsolatod :D

Amúgy a szerelem egy nagyon szép és jó dolog (megint nem ironizálok, tényleg az), egészen addig, amíg ilyen dogmaszerűvé nem válik. Amikor már a szerelemre hivatkozva hozol meg olyan irreális döntéseket, amely több ember életét (a tied és a gyerekeidét is) megkeseríti, ott már nem olyan biztos, hogy a szerelemnek kéne irányítani az ész helyet...

Sírig tartó eskü ide vagy oda ez még semmire nem garancia. Viszont az 1-es válaszoló szerintem is elég gusztustalan hozzáállással bír. Na de fordítva állítom elvárná a párjától, hogy ne hagyja el betegen. Inkább tünjön el erről az oldalról, és inkább a párjával beszélje meg személyesen ezt a problémát, és ne itt írritáljon jó érzésű embereket, mert itt ahogyan olvasom sokan még ekkor sem hagyják egyedül párjukat, és ez nagyon nemes és jó érzésre utaló jel. Már azt sem értem miért ejtik ki egyáltalán azt a szót házasságkötéskor az oltár , vagy isten színe előtt a bűvös szót:? Egészségben betegségben betegsében jóban rosszban gazdagságban szegénységben?. Persze eszem ágában sincs ezzel megsérteni a jó érzésű embereket, de ez csak a pillanatnyi fellángolás hevében mondják ki ezeket a szavakat.

Viszont a valóság az már később másként fog mutatkozni, ha már megjelennek az anyagi, egészségi, vagy nézeteltérésbeli gondok.

Ezzel nem vészmadárkodni akarok, hanem sajnos ez a valóság.