Együtt maradnátok a párotokkal, ha kiderülne, hogy beteg?

De bakker nem azt mondom h szeretem vagy nem szeretem! Hanem h ilyenkor pont h nem az érzelmekkel kéne gondolkodni, hanem picit félretenni, leszállni a földre és reális döntést hozni az eszünkkel nem a szívünkkel...

Mondjuk az meg végképp érthetetlen h még szül is, és a saját lányának képes továbbadni a hajlamot... ez az igazi szívtelenség, meg "földbe dugom a fejem" a szerelemre hivatkozva...

Meg lehet utáni valakit nagyon egyszerűen ha rádöbbensz hogy rá fecsérelted az életedet. Mit tud nyújtani egy ilyen beteg ember egy egészségesnek?

Nyilván a pasi élni akart azzal a lehetőséggel amit az élet adott neki és ez az egészség. Ha egy ilyen beteg emberrel együtt kellene élnie akkor ő neki is olyan életet kellene élnie mint annak a betegnek.

1. válaszolóval értek egyet.

És igen a szerelem 1-2 év és elmúlik 10 év után észreveszi az ember menyi mindent áldozott fel a másikért. Ápoló/nő szerepébe kényszerült a nap 24 órájában csak azért hogy a párját elláthassa. Elég egyoldalú a dolog nem?

egy párkapcsolatban adok kapok van de itt rengeteget adok és alig kapok vissza belőle. Mondjátok meg ebből lehet igazi örökké tartó szerelem???

És jöhettek azzal h emberségesnek kell lenni. De senkit sem lehet amiatt elítélni hogy normális életet akar!...

Lehet nem, attól függ mennyit jelentene nekem. Fiúról meg annyit hogy semmivel se lett volna jobb ha vele marad vagy talán rosszabb, csak még jobban veszekednének hogy mi a francnak maradt vele ha úgyse szereti stb stb.

Most ez szerintem pont az hogy ha tudja hogy ő ezt nem csinálná nem akarja akkor még inkább most.

Az se mindegy hogy hány évesek. Ha mondjuk 25 évesen derül ki... És erre pazarolni egy egész életet. Azért az megterhelő mindkét fél számára.

Ha meg már szerelemnél tartunk. A nő nem szereti a férfit?? Mert ha szereti, akkor a férfi érdekében inkább lelép az életéből, ne kelljen átélnie hogy leépül, gondoskodni kell róla, stb. És ha alapból sokat civakodtak, akkor már a betegség kiderülte előtt se volt sok értelme.

Szóval: nem, nem maradnék vele, fiatal vagyok. Ha meg tényleg szeret, ő hagy el.

És 21/L.

Én a párommal maradnék, ha kiderülne, hogy beteg.

Tudom, hogy Ő sem hagyna el, mivel bizonyított. Fél éve a nőgyógyász közölte, hogy valószínűleg petefészekrákom van. Csak erősítette a gyanúját, mikor közöltem, hogy mamám abban halt meg. Párom kint várt, elmondtam neki, azt is hozzátéve, hogy ha akar, kisétálhat az életemből, nem kell végigcsinálnia velem egy esetleges Poklot. Annyi volt a válasza, hogy fogalma sincs, hogy gondolhattam, hogy nem lesz mellettem, és eszébe sem jutna elmenni. Minden vizsgálatra eljött velem, sokat segített lelkileg :)