Lányom szeretné ideköltöztetni a barátját a családi házba. Mit tegyek?
Nem rajongok a kapcsolatáért, de erre rá fogtok jönni az írásomból.
Lányom 21 éves, a barátja 29. A fiú (férfi?) eddig mindig valamelyik barátjánál lakott, nincs semmije, nem dolgozik, jelenleg munkanélküli segélyt kap. Most betelt a pohár annál a barátjánál, akinél élt, elzavarták onnan. Nem fizetett a rezsibe, a cigijétől elkezdve mindent az a család finanszírozott neki kisebb segítségekért cserébe a ház körül (havi egyszeri nagytakarítás, ilyen apróságok, igazából ők is csak megszánták).
Ha hozzánk nem jön, tényleg hajléktalan lesz. Sajnálom őt, mert szereti a lányom, de bár elhagyná. Lányom egyetemre jár, valamire vinni fogja, mert van esze. De ő elviseli maga mellett ezt a herét, akinek a legfőbb prioritás, hogy legyen betömve a szája, a többi nem érdekli, büszkeség nulla.
Kicsit készhelyzet elé vagyunk lányom apjával állítva, ott az érzelmi zsarolás, hogy hajléktalan lesz a srácból, és a boldogsága a tét, másik részről egy kis házban élünk, nem keresünk annyit, hogy egy dohányzó negyediket eltartsunk. Félek, hogy lányom meggyűlöl, de ez a helyzet, hogy ide költözik, nem akarom, hogy kialakuljon.
Így is sokat van nálunk, azt sem nézem jó szemmel. Például kinyitja a tejet, beleiszik a dobozba, majd kint hagyja a 40 fokban, dobhatom is ki. Nem tudom, hol szocializálódott.
Segítsetek!
"Lehet, ha összeköltöznének, a lányod unná meg a leghamarabb. Talán még nem tudja, hogy lakva ismeri ki az ember a másikat."
Mi is bíztunk ebben anno, laktak együtt kétszer fél évet a kapcsolatuk eleje felé. De változás nem történt, töretlenül kitartott mellette a lányom. És azt is meguntam, hogy minket hívott fel a főbérlő, hogy mennyi mindennel el vannak maradva (holott állítólag a fiú a saját nevében írt szerződést, de mint utóbb kiderült, a lányom nevében íródott, ezért minket hivogatott a tartozásokkal..) Nem húztuk ki a sz@rból őket, kölcsönkért a srác, és kifizette, de akkora alattomos tett, hogy velünk fizettette volna ki, és így megvezette a lányom.
Nem kell neked senkit eltartani a házadban ha nem akarsz, főleg úgy nem ha 29 éves létére nincs rendes munkája.
Jelen helyzet szerint a lányod is felnőtt, amíg ott van a TE házadban, addig ő nem követelheti, hogy hadd költözzön oda az ő akárkije.. nagyon nem ajánlatos csak úgy befogadni akárkit. Te parancsolsz ebben a helyzetben, nem a lányod, lehet, hogy egy időre 'megutál' de még mindig jobban jársz mintha ott lenne egy púp a hátadon.
Ez meg hogy 'hajláktalan lesz'... NEM a te hibád, felnőtt ember, magára vessen! Nehogy bűnsödnek érezd magad ezért, teljesen jogos, hogy nem akarod befogadni.
Férjem is ugyanazon az állásponton van, mint én, de ő nagyon konfliktuskerülő, és imádja a lányát. Szerintem ő hajlana rá, hogy a fiú idejöjjön egy időre, de próbálom felnyitni a szemét, hogy ugyanúgy járnánk, mint régen.
Nem tudom én sem, hogy mit szeret benne a lányom. Tele van tetoválásokkal, igénytelen, sárgák a fogai, kicsit elhízott, erősen kopaszodik.
Szerintem meg ne engedd oda. Ez a te házad, nem a lányodé, ha együtt akar vele élni, akkor költözzön vele albérletbe.
És mégegy. Ha ti nem dohányoztok, akkor nem fogjátok tudni elviselni, ha egy bagós lakik a házban, mert minden átveszi azt a bűzt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!