Hogyan csináljam végig, hogy ne őrüljek bele?
Figyelt kérdés
Próbálok rövid lenni: A férjemmel gondozzuk az ő nagyon beteg nagymamáját. Agyvérzés miatt beszélni nem tud, csak egy-egy szót, pelenkázni kell, már azt sem tudja megmondani ha bekakilt. Nap közben én vagyok itthon vele, egész nap, csak ő meg én. férjem dolgozik, nekem van egy vállalkozásom, amit itthon végzek. Anyósomék eddig nap közben eljöttek foglalkozni vele, hogy tudjak dolgozni, de én döntöttem úgy, hogy ha nem kell mennem sehova, ne jöjjenek, mert úgy vettem észre, hogy nyűgös nekik. A nap abból áll, hogy már kora reggel jajgat (nincs nagy baj olyankor, csak ő így kommunikál) reggel beteszem a tolókocsiba, kiviszem az udvarra, megreggeliztetem, egy óra múlva megunja,vigyem be, az ágyban fél óra múlva megunja, vigyem ki, most megint be mert bekakilt. akkor ebéd, aztán megint ki megint be. Bármennyire toleráns akarok lenni, úgy érzem kezdem nem bírni. Nagyon ideges vagyok és feszült, úgy érzem már nem vagyok önmagam. Nagyon sok cigit elszívok. Esténként a férjemmel lazításként megittunk minden nap egy-két sört, vagy pár pohár bort. nem berúgásig, csak lazításként. Most a párom úgy döntött, hogy nem akar inni egy darabig, de nem zavarja, ha én iszok. De az meg elég hülyén jön ki, pedig nekem meg továbbra is jól esik. Zavart vagyok, nem járok el sehova, hónapok óta sehol nem voltunk, nem beszélgetek senkivel egész nap, csak a mama kívánságait teljesítem. Kérlek, ne kérdezzétek miért mi csináljuk mert azt a részét nem akarom kibeszélni, annyit mondok, nem anyagi érdekből. Csak a kérdés a lényeg; Hogy lehet kibírni lelkileg? 35/N2011. aug. 23. 13:57
21/21 anonim válasza:
Még valami: Te ápolod 0-24 óráig, igenis te vagy a döntéshozó az otthon kérdésében. Ha kell, igenis adjátok be a nagymamát, ha az anyós nem veszi magához: ne hagyd, hogy rámenjen az egészséged, a fiatalságod, az üzleted, a házasságod, a társasági életed egy haldoklóra, neki már szinte mindegy, pár év és sajnos elhuny. A nagyanyám, akit nem ismertem, csak hallásból, 25 évig haldoklott (több évtizedes alkoholizálást követően) : a férje élete tönkrement az ápolásba, rajta keresztül a fia (apukám) mentális egészsége is, örökre, és még én is éreztem a nyomást, amit a vénasszony gyakorolt rájuk, pedig sohasem találkoztam vele, és apukámmal se éltem együtt - napi 1 órákat találkoztunk akkoriban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!