Ha felnőtt gyerekként otthon laksz, és már van saját fizetésed, hozzájárulsz a családi kasszához? Ha igen mennyivel? Ha nem, miért? Hogyan osszátok be a fizut, elköltitek, vagy raktok félre?

Amíg otthon laktam az egészet hazaadtam és anyu mindig annyit adott belőle amennyi kellett, vagy amennyit kértem. Bár olyan is volt, hogy többet költöttem, mint amennyit kerestem és akkor is adott.

Most hogy külön élek a párommal, támogatom a szüleimet havi 10-20 ezer ft-al, meg néha veszek ezt-azt, megtankolom az autójukat stb... Kb 110 000 Ft-ot keresek nettóban.

Mi az anyósomékkal laktunk, és ők követelték, hogy eleinte havi negyven, majd havi ötven ezer forintot adjunk haza. Ha késtünk egy-egy napot, már anyósom tette a megjegyzéseket, jött a nyakunkra, hogy mikor adjuk oda a pénzt. A gond csak azzal volt, hogy e mellé még voltak más elvárásaik, mint pl. havonta tankoljuk teli az autójukat és még a nagyobb bevásárlásokat is velünk intéztették... És még kérdőre is lettünk vonva, hogy miért nem spórolunk és a párom miért nem jár főiskolára? (Talán mert a párom havi 150 000 ft-os fizetéséből kettőnknek maradt 50 e Forint egy hónapra és akkor még nem volt kifizetve az internet, a saját autónkba nem is tankoltunk és még úgymond nem is "éltünk".)

És fontos megjegyeznem, hogy én, annak ellenére, csak ott vacsoráztam, nem reggeliztem, egyszerre fürödtünk a párommal, hogy még ezen is spóroljunk, mostam, főztem, takarítottam (az egész lakást), saját költségünkön mentünk bevásárolni, annyit se mondtak, hogy a benzint fizessük ki?

Ezért költöztünk el anyósoméktól és lakunk a szüleimnél. Tudunk spórolni, mert anyukámék azt mondják: ahol hárman megéltünk, megélünk valahogy négyen is. Akkor kell bevásárolnunk, ha anyukáméknak tényleg nem maradt úgy. Ők nem csak szóban szorgalmazzák, hogy spóroljunk, hanem azt, amit nekik adnánk, inkább rakjuk el és majd újítsuk fel a lakrészünket. Én egyetemista lévén, nem tudok dolgozni, csak nyáron. Amikor pedig nyáron dolgoztam, akkor anyósomék szeme csak úgy csillogott, hogy plusz pénz áll a házhoz! Még többet tudnak le lejmolni, különböző ürügyekkel, hogy adjunk kölcsön, amiről ők elfelejtkeztek... Aztán húzták a szájukat, mikor mondtam, hogy szörnyen sajnálom, de amit most megkeresek, abból fedezem a tanulmányi költségeimet, pl. füzetek, tollak, esetlegesen majd vizsgadíj.

Na ez a különbség szülő és szülő között!

Én a rezsi felét fizettem a lányom és magam után,a másik felét a szüleim!

A kaját pedig mindenki maga vette,bár a főzést a szüleim állták,ami 3-4szer volt hetente!

Én emellett nagyon szépen tudtam spórolni!

Két évig tartott,azóta külön élünk és a megtakarított pénzből tettem le a jogsit,meg rendeztem be a lakást!

Amíg a nővérem otthon lakott ő is leadott a fizujáből havi cirka 15.000Ftot.Ez 8 éve volt!

Az exbarátom 29 éves,az öccse 27,a legkisebb még tanul!

A 2 nagy dolgozik,keresnek is elég jól,de semmit nem adnak a közösbe.néha állják a saját vacsorájukat,így az nem kerül pénzbe a szülőknek!

A középső fiú és a barátnője a babájukkal néha külön kasszán vannak,néha a család kajáját eszik,de a rezsiköltségbe nem szállnak be!

A szülők elég jól keresnek,szóval megengedhetik maguknak!

Ők azt mondják ezzel támogatják a "gyerekeket",hogy könnyebb legyen nekik és spórolhassanak a majdani külön életükre!

Ez szép elgondolás,de egyikük se tett még félre sohase egy huncut gyarast se!