SOS felnőtt anyukák, mit csináljak a hugommal hogy észrevegye magát?

Ha Hugod tényleg a halálról beszél, meg ilyen halába firduló reményvesztett dolgokról, akkor szerintem valahogy kérdezzetek meg egy gyerekpszichológust, mert az (szerintem) lehet komoly is. Persze látatlanban nehéz lenne megmondani. A cigány dolog nem baj önmagában, persze ha Hugod direkt úgy választ társat, hogy ő saját magát eleve értéktelen személynek tartja, abból lehetnek bajok, de inkább az lehet fontos, hogy tukajdonképpen mitől is fordultak ilyenre a dolgok, hogy ennek a fiatal lánynak saját magáról ilyen rossz képe van, hogy saját magát eleve rossznak tartja. Gondolom ez egy régi folyamat már, régóta tart.

Ha nincs más segítség, nem találtok senkit akivel lehetne beszélni és aki jól ért a gyerekekhez, akkor esetleg még megpróbálhattok itt is beszélni arról, hogy mirt is jutottak a dolgok idáig

[link]

én kedvelem a cigányokat, és kissé közös identitást is érzek velük (pedig nem vagyok az), de azt írod, hogy a Hugod eleve úgy tekint saját magára, mint valami értéktelen személyre, meg ilyan halál érzésekről beszél, ez a része fontos lehet a dolognak, erről valóban kéne valakivel beszélni, aki kamaszgyerekekhez ért, akinek direkt ez a szakmája. Ha nem találtok a városban gyerekpszichológust, akkor állítólag ezen a segélytelefonon tudnak valamit mondani, hogy hol lehet mégis valami szakértő segítséget kapni.

Azt nem tudom, hogy jó ötlet-e a szigor, mert ha végülis Ő ilyeneket gondol saját magáról, hogy ő valami értéktelen személy, meg úgyis meghal, meg ilyen reményvesztett halába forduló dolgok jutnak eszébe, akkor nem biztos, hogy az erélyesség önmagában elegendő dolog lenne, lehet hogy ehelyett/emellett valami töltést is kéne adni Neki, hogy ne lássa az életet eleve reményvesztettnek meg halálba fordulónak. Azt meg nem tudom, hogy hogyan lehet töltést meg örömöt adni valakinek, főleg ha ez az egész dolog már korábban kezdődött.

Én is elég önbizalomhiányos voltam gyerekként, de ez nem is csoda, mert nálunk mindig is nagy gyűlölet volt a családban a családtagok között (a felnőttek meg az öregek között is).

Szerintem nem érdemes a cigány témánál megfogni ezt a kérdést, mert inkább az tűnik a dolgok gyökerének, ha egy fiatal lány ilyen reményvesztetté válik meg halálról beszél. Azt hogy ennek mi az oka, azt jó lenne szakértőtől megkérdezni. Lehet hogy van valami természetes érthető oka a dolognak, nálunk volt ilyen ok, nálunk mindig is gyűlölték egymást a családtagok, nagyszülőktől kezdve szülőkön át az unokákig, és ez adódott át a nevelés során, persze nem szándékosan hanem öntudatlanul.

Persze ez csak mi vagyunk, minden család más, épp ezért lenne jó inkább igazi ifjúsági pszichológussal beszélni, hátha tud segíteni abban, hogy mi lehet az igazi ok Nálatok. Az is lehet hogy nem is a Húgod tehet róla, vagy legalábbis nemcsak Ő, lehet hogy a családban volt valami, vagy az iskolában, sok minden lehet, mindenesetre remélem meglesz az oka és valahogy meg lehet oldani a dolgot. Sok sikert kívánok Hozzá, Neked meg sok sikert a tanulmányaidhoz meg a jövődhöz.

Ezt csak azért írtam, mert kissé magamra ismertem Húgodban (bár én nagyon szeretek tanulni, és természettudós szeretnék lenni, és már gyerekként is az akartam lenni, és végül sikerült is elérni a céljaimat), de azért régebben voltak nekem is tanulászavaros időszakaim, depresszió, reménytelenség, meg ilyen saját magamat értéktelennek látó időszakok.

Az is igaz, hogy ez elmúlt években nekem is főleg cigányok és hajléktalanok közül kerültek ki a beszélgetőtársaim, persze ehhez hozzá kell tenni hogy sok értékes embert is megismertem közülük, akik tényleg értékesek.

Azt hogy mi lehet ennek az egésznek az igazi oka, azt nehéz megmondani általában neten keresztül, mert minden család más és más. Ha a saját esetemből indulnék ki, az én esetemben mondjuk eléggé lehet sejteni az okot (piálás, verés, gyűlölet a szülők/nagyszülők/testvérek között, mindmáig), de a saját történetem nem biztos hogy passzolna ide, mert végülis minden ember meg minden eset más és más. Szerintem az lenne a jó út, hogy nagyon komolyan venni azt, amit a Húgotok mond a halálról, meg amikor ilyen saját magát ócsárló dolgokat mond, és mindezekről megkérdezni egy igazi ifjúsági pszichológust. Az hogy mi is a végső oka ezeknek, azt szerintem így lehetne kideríteni, az is lehet, hogy a családban van az oka, az is lehet hogy máshol.