Férfiak! Ti mennyire foglalkoztatok a feleségetek terhességével?

Nekem egy kicsit fura a házasságotok.Nem értem, ha két ember szereti egymást, akkor az egyik miért vágyik FOLYTON más társaságra.És itt a "folytonon" van a hangsúly.Mert ez kicsit soknak tűnik, egy terhes feleség mellett.Állandó meetingek, fiús nyaralások, haverok, ....Hiába az a fene nagy bizalom, én a helyedben egy kicsit elbeszélgetnék vele.Nehogy meglepetés érjen, és ezt a legjobb indulattal mondom.

Akármilyen szabadlelkű egy pasi, ilyenkor nem így kellene viselkedni...Legalább ilyenkor...

Igen, teljesen másképp kéne viselkednie a férjednek. Bár tényleg elég szabad pórázra fogtad, lehettél volna egy kicsit határozottabb. Most már jobban kéne figyelmeztetned arra, hogy ráébredjen, hogy igen ő nem sokára apa lesz és gyereke lesz!

Úgy is kéne viselkednie. Ezt amúgy nem is kéne mondani, akinek fontos a felesége és a születendő gyereke, az ki is mutatja és nem mások társaságát keresi !állandóan!

Én is elvárnám azt, hogy mellettem legyen és , hogy foglalkozzon velem legalább annyit amennyit a haverjaival meg a munkával.

Úgyhogy nyugodtan beszélgess el vele, hidd el, nem fog ártani , ha emiatt besértődik az nem a te hibád. Észrevehetné ahogy viselkedik. Mert ez szerintem nem normális. És ez nem rinyálás, mint ahogy páran írták itt, hanem ez lenne az 'elvárás'. De mint írtam mondani , és megbeszélni sem kéne ezeket. Ezek mind olyan dolgok, amik magától jönnek! Még azt sem mondhatom, hogy a férfiak ilyenkor másképp működnek . Ez nem igaz. Vannak ilyenek, de az nem igaz, hogy olyan nagy elvárás lenne, hogy legalább az utolsó hetekben ott maradjon veled.

Olvasok itt annyi választ, mindenkinek más a véleménye... Az enyém a következő:

A NŐ hordja ki a gyereket, 9 hónapon át. A NŐ szüli meg, ami nem kis feladat. A NŐ-nek kell egy szülés után egészségileg rendbe jönni, miközben el kell látni a picit. A NŐ veszi ki a legnagyobb részt a gyereknevelésből, szintén nem kis feladat.. Emellett még legyen jó háziasszony, és persze maradjon csinos is, mert ha elhanyagolja magát,akkor a pasi egyből megjegyzéseket tesz... Ez tetőzik azzal,amikor visszamegy dolgozni 3 év után..vagy előtt... A pasi meg éli az életét ugyanúgy, neki gyakorlatilag nem kell lemondani semmiről. Ugyanúgy dolgozik, mellette megérdemli az időnkénti haverokkal bulizást, merthát kell a kikapcsolódás, és az itteni példa mutatja, hogy a rendszeres többnapos céges meetingeket is.... Természetesen nem betegség a terhesség. Nekem már nagy a gyermekem. Én is végíg csináltam, pár éves volt a gyerek amikor elváltam az apjától. Pont amiatt,mert rajtunk kívül gyakorlatilag minden más fontosabb volt neki. (nagy pocakkal mikor már nem vezettem, a tesóm vitt vizsgálatra, mert Ő sosem ért rá, 1 ultrahangra sem jött el velem)

Mi NŐK tudjuk, hogy a gyerekeket magunknak szüljük. Nekünk kell végígjárni az utat, és IGEN jólesik, ha a párunk ebből a támogatásával kiveszi azt részét, amit csak tud. Ha látjuk azt,hogy törődik velünk,aggódik értünk. Mert ugye a gyereket nem csak mi akartuk...?

És itt a kérdező nem is azt írta hogy hisztizik meg cirkuszol, csak jólesne Neki, ha a férjének "önszántáböl" eszébe jutna, hogy lemondjon az utolsó céges összejövetelről, és mellette maradna az utolsó 1-2 hétben (hozzáteszem, előbb is jöhet a baba). Amit biztos a munkahelyén meg is értenének...

És pont ennél a kérdésnél fontos az ARANY KÖZÉPÚT. Mert azzal viszont én sem értek egyet, ha a nő teljesen rátelepszik a pasira. De ez egy másik téma...

Nagyon kíváncsi lennék, hogy kik pontozták le azokat, akiknek természetes, hgoy egy SZERETŐ, SZERELMES FÉJ, AKI A SZERELMÉTŐL AZ ELSŐ GYEREKÉT várja, az a várandós-szülő felesége mellett marad, és már csak az élmény kedvéért sem akar ezalól kibújni.

Kíváncsi lennék a lepontozók lelki jellemzőire. Ők nyilván lexarnák, hogy a szerelmük rosszul van, lexarnák, hogy a várva vár gyerek lassan megszületik, vagy hogy a szerelmük a társaságukra vágyik. Hát innen indul az, ami később olyan lelkibeteg kapcsolatok szül, aminek válás a vége. Ez lesz, ha nem törődünk a szeretteinkkel.

Nekünk még nincs gyerekünk, csak tervezzünk (1-2 év távlatában), de a férjem már most azon tervezget, hogy hogy töltheti terhesség alatt és az első pár évben a legtöbb időt velem és a babával. Pont tegnap közölte, hogy be fog szerelni kamerákat, ráköti őket a szgépre és a munkahelyéről tudunk így majd társalogni, és így nem csak cset-, hanem videókapcsoaltban is állhatunk majd egymással :) Az ő félelme nem az, hogy úristen belevonódik a gyereknevelésbe, hanem az, hgoy valamit esetleg elmulaszt :)

Szerintem ez a normális hozzáállás.

Utolsónak! "Cukker" a férjed, ez a kamera-dolog, nagyon édes tőle! Az én uracskám is ez a féle férj, kisfiunk féléves, a fia az első neki. November óta dolgozik új melóhelyen, de már azon gondolkodik, hogy újat kellene keresnie, hogy többet lehessen velünk, pedig amúgy szereti a helyet! Könyveld el, hogy szerencsés vagy, én is, de sajnos nagyon sokan nem!

Kedves Kérdező! Látod, megoldódik a probléma, csak ki kell mondani, ami bánt. És még alakul a dolog, van, hogy egyes férfiaknak hosszabb idő kell ahhoz, hogy megszokják az apaság gondolatát, valakibe csak akkor "vág" bele az érzés, ha először fogja a kezében a minimanót, valakinek még hosszabb idő kell ehhez, valakinek meg előbb jön! Sok boldogságot a Csöppséghez, legyen szép szülésetek!

Persze, hogy egy képzés nem 24 órás oktatásból áll, de azért nem minden kolléga fekszik le minden további kollégával. Naná hogy megy a sörözés, hölgyek körében borozás, van karaoke és van aki komolyan megzuhan, na és az éttermek és a zabálás is jelen van. De azért ne egy orgiára gondoljon az ember. Akinek onnan van párja jó hogy együtt lesznek, de akit otthon várnak és nem egy félrelépő típus nem fog berohanni az első ellenkező nemű ágyába partizni.

Szerintem ha a férjed eleve olyan, hogy odamegy és akkor amikor akar, akkor nem furcsa a reakciója. Az én férjem nem szeret nélkülem kimozdulni, szóval tőle baromi rosszul esne, de ha elve egyedül eljáró típus akkor sajnos nincs mit meglepődni, ő ilyen.

Nézd, elhiszem, hogy rosszul esik a viselkedése, de szerintem semmi bántót nem cselekedett.

1. Hol van még a november? Addig háromszor kirúghatják, négyszer elvetélhetsz és hatszor elgázolhatnak titeket, miután a fejetekre esett egy kupac tégla.

2. A szülés előtt három héttel nem szokás haldokolni, ha nem vagy veszélyeztetett terhes.

3. A párod dolgozik mint állat, és ezek a továbbképzések tapasztalat alapján nem csak arról szólnak, hogy tanulnak és némelyek a kurzus után vedelnek, hanem némelyik alkalom igenis fontos állomása a kapcsolatépítésnek, a bratyizásnak. És ha évente több ilyet rendeznek, akkor úgy mégis honnan tudja, hogy mikor lesz lehetősége előmozdítani a karrierjét? És ha pont azt hagyja ki?

4. Ha meg nem rossz a közérzeted, miért nem mész át egy barátnődhöz, amíg a párod csapatépítésen van? Vagy miért nem hívsz át valakit, hogy ne érezd egyedül magad?

Szerintem az a bajod, hogy magányos vagy, ezért érzed úgy, hogy elhanyagolnak. Menjetek együtt is különféle helyekre, és amíg ő a barátaival megy, menj te is a te barátaiddal, és akkor nem lesz az a benyomásod, hogy kihagytak valamiből. Pl. színház, mozi, múzeum, étterem, csajos partik, bevásárlókörút, utazás a barátokkal, utazás a pasival...