Eltartanátok a szüleiteket?

Nem tartanám el és nem is ápolnám anyámat (egyedülálló szülőként nevelt), mert olyan borzalmas, megalázó és rettegéssel teli gyermek- és ifjúkort tudhatok a magaménak neki köszönhetően, hogy egyáltalán nem érzek felé hálát.

Amikor szeretni akartam őt, elutasított, amikor vigaszra volt szükségem, csak ordított, ha segítséget kértem, lenézett. Úgy érzem, ezek után semmi alapja annak, hogy én eltartsam őt.

Persze, ahol a szülők szeretetben nevelik fel a gyermekeiket, ott én is természetesnek látom, hogy utóbb a gyerekek alapvető dolognak veszik, hogy segítsék őket. Mert erről szól a szeretet - csak hát, nekem ezt nem sikerült anyám által megtapasztalni.

Bárcsak megtehetném.De sajnos már egyik sem él.

34/N

Nekem nyugdíjas az édesapám.(anyámat nem ismerem)

Mivel én megtehetem így örömmel támogatom apukámat,és figyelek arra,hogy a nyugdíjas évei békések,nyugodalmasak legyenek.Fizetem az összes számláját,és hetente rendszeresen bevásárolok neki..

Hála az égnek nagyon jó egészségnek örvend,és 71 évesen még mindig aktív,élénk ember,így ápolásra nem szorul.

Viszont ha 24 órás ápolásra szorulna,akkor nagy bajban lennék..Nem azért mert önző vagyok vagy valami hasonló,hanem mert én alkalmatlan vagyok mások ápolására.Mindent megtennék,hogy ebben az esetben se szenvedjen semmiben sem hiányt.HA kell külön orvost fogadnék neki,és állandó ápolói segítséget..De tudom,hogyha én ápolnám akkor sokkal rosszabb állapotba kerülne.