Mit tesztek, hogy egyedülálló szüleiteket ne hagyjátok magányosan az ünnepekkor?
Édesanyám elvált asszony, élettársi kapcsolata nincsen, a szülei sajnos már nem élnek, testvére és barátnői sincsenek.
Szeretném, ha tanácsot adnátok, hogy mi a megoldás, ha én férjnél vagyok és többek között ez lesz az első karácsony, amikor a férjemmel töltjük közösen a Szentestét.
Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ne érezze magát elhagyatva és azért gondolom a férjem sem szívlelné, ha Édesanyámat választanám helyette, hiszen "kaptam egy új családot", és nem akarok feszültséget és vitát kelteni. A kérdésem nem csak Karácsonyt és Szilvesztert érinti, de a többi ünnepeket is, illetve a sima hétköznapi napokat.
Sajnos a többi rokon vidéken él, párom szülei szintén. Anyukám nagyon erős asszony és nem mondja, de ha belegondolok, biztosan fáj neki a dolog.
Alap, hogy nála töltünk egy napot, félnapot Karácsony másnapján, vagy Újévkor meglátogatjuk, a többi hétköznapon pedig beszélünk telefonon, ha belefér az időbe felugrunk hozzá.
Sajnos nagyon zárkózott, de nagyon szórakoztató személyiség, és az a típus, aki tökéletesen el van egyedül is. Nem látszik rajta, de biztosan fáj neki a helyzet és engem nem akar ezzel terhelni...
Kérlek Benneteket, hogy tanácsoljatok, adjatok valami ötletet, megoldási útmutatást, vagy csak írjátok le a tapasztalataitokat, gondolataitokat.
Megtiszteltek válaszaitokkal! Hálás köszönetem! :)
Nagyon szépen köszönöm, hogy végigolvastad és segítesz nekem és a többi idetévedt hasonló gondokkal küzködő emberkének. És Kellemes Ünnepeket Nektek! :-)
Szia. Én anyukám 16 éve özvegy már, és azóta minden szentestét velünk tölt. Mi is így akarjuk, ő pedig örül ennek. Megesszük a vacsorát, beszélgetünk, játszunk a gyerekkel (aki most 3 éves), és utána hazavisszük Őt a lakásába (szerencsére közel lakik). Majd Karácsony mindkét napján áthívjuk ebédre, vagy mi megyünk át.
Sosem mondta, hogy rossz neki egyedül, de én így érzem jól magam, ha velünk van, hacsak pár órát is. A férjemmel 16 éve vagyunk együtt (pont mióta meghalt az apukám) és neki is természetes, hogy így csináljuk. (Hálistennek).
Szerencsés vagy, hogy ilyen a férjed. :)
Mit lehet tenni, hogy ne sokaljon be a férjem ettől a lépéstől?
Jól kijönnek, de nem akarom, hogy egyszer besokkalva a fejemhez vágja....
Tényleg szerencsés vagyok vele :) Csináljátok azt, hogy csak néhány óráról legyen szó. (legalább). Mi is így csináljuk. Kb. 4-6 órát van itt Anyu, de nem lenne ennyit, csak marasztaljuk mindig.
Ja, és az egyik barátnőm szingli lett (elvált), nincs családja, és 3 éve ő is velünk tölti a Szenteste egy részét Anyuval együtt :)
:)
Tényleg szerencsés vagy, hogy így együtt vagytok mindannyian és senki nincsen a másik terhére. :)
Hat az en parom is nyakas, de a karacsonyt nem meri szabotalni. Elso karacsonyunk harmasban (lanyunk 3 honapos), de a szenteste a csalade, szuleimmel, testveremmel, kozeli baratokkal. Vacsi utan raerunk meghittebben unnepelni minicsaladi korben.
En a helyedben meghivnam anyukamat, korai vacsit tartanek.
Nálunk bonyolultabb a helyzet. Apósom és Anya is özvegy. A Nagymamám is özvegy. Anya nem hagyja Mamát egyedül Szenteste, mióta Papa meghalt. Nekem nincs testvérem, viszont a Férjemnek van. Szóval nálunk így alakul:
Egyik évben Szenteste napján hozzánk jön Após, következő évben a Sógornőmékhez. Ha itt van aznap, Karácsony első napján megyünk Anyához ebédre. Ha nincs (mint pl. idén), Szenteste napját Anyánál töltjük. Ott lesz a Dédimama is.
Csinálj szent este egy korai vacsit,ahol anyud is ott van.
És ugyanmár nem ér meg egy vitát érte az anyukád? Dehogynem!:-))
Nekem sincs már apukám,igaz anyumnak lett párja,nálunk ugy zajlik,hogy szenteste napján délbe összegyűlik a család otthon anyunál,tesóm családja,az én családom,anyum szülei és akkor ebéd után érkezik meg a Jézuska,3 pici gyerek van,és estére megy haza mindenki ünnepelni.
A karácsony a szeretet,a családi összetartozás ünnepe. Nem ilyenkor kell kettesben lenni,arra ott az egész év. Nem is értem ezt a felfogást!
Ha a párod beparázna amiatt,hogy anyukád is veletek lesz,akkor komoly baj van az érzelmi beállítottságával.
Amíg élt,anyukám és anyósom is velünk töltötte a szentestét. Pedig ők ketten nem voltak jóviszonyban egymással. De ezen az estén félretették az ellenérzésüket. Együtt vacsoráztunk,együtt örültünk a gyerekek örömének,és ez így a helyes.
Soha nem hagytuk volna a férjemmel,hogy akik felneveltek bennünket,egyedül töltsék a szentestét,kirekesztve őket a családból.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!