Szégyelnem kellne a származásomat? Cigány vagyok. Ez ok arra, hogy egy életen át próbáljam eltitkolni, megmásítani?
Én szeretem és a végletekig tisztelem a családomat. A nagyszüleim még igazi, vérbeli kis mauglik voltak, a falu szélén sátrazó, putrikban élő, erdőben felcseperedő vadócok. Őket az 50es évek környékén, szó szerint beterelték az iskolába. Szerencsére a teljesen írástudatlan, vándorló életet élő dédszüleim ez ellen nem lázadoztak, beletörődtek a sorsukba. A nagypapám elvégezte a 8 általánost, majd vasmunkás lett.A nagymamám szintén elvégezte a kötelezőt, majd igazi cigányasszonyhoz méltó módon, élete végéig háztartásbeliként élt. Szegények voltak, de becsületesen felneveltek 6gyereket. Édesapám már tanulhatott, ő volt lakatos, villanyszerelő, később pedig elvégzett egy hiradásipari technikumot is. 2nagybátyám tanárember lett, 3nagynéném közül egy körzeti orvos, egy énekesnő, egy pedig kereskedelmi dolgozó.
Mi hárman vagyunk testvérek. Én volnék a rangidős, másodéves hallgató az ELTE Jogi Karán. Az öcsém gimnazista a kishugom pedig 8-os lesz szeptemberben.
Ha összejövünk, igazi hangos, főzőcskézős, néha-néha veszekedős cigányok vagyunk. :)
Édesanyám pedig magyar lány. Testvérei és szülei sz első pillanatban ugyan, de megdöbbentek a választásán. Aztán rájöttek, apám ugyanolyan ember, sőt sokkal különb, mint sokan mások a világosabb bőrszínűek között.
Apai nagyapám, legnagyobb örömömre, még él. Amit ők véghezvittek a mamával, a legnagyobb elismerésre ad számot. Számomra és a családom számára mindenképp.
válasza: válasza: válasza: válasza:Meg egy időben jártam utcagyerekek közé. Ez a 90-es évek elején volt még. Kamaszkorom vége felé voltam, és akkor jelentek meg a rendszerváltással a Romániából idejövő utcagyerekek. Azért járkáltam közéjük, mert ők még beszélték a lovári cigány nyelvet, én meg kamaszkorom óta tanultam ezt könyvből 1988 óta, aztán a kora 90-es években amikor az utcagyerek megjelentek Budapest utcáin gondoltam, na most ki lehet próbálni a nyelvet. Vittem nekik apróbb dolgokat, ételt takarót stb, beszélgettem velük, ők meg tanítottak beszélni számolni, meséltek magukról.
Egészében azt szűrtem le, hogy mindegyik teljesen más. Még olyan is volt, hogy volt egy testvérpár, egy lány meg egy fiú, a kisfiú elviselhetetlen agresszív volt, a lány meg kedves, barátságos, életvidám meg jószívű. Pedig testvérek voltak, és hasonló körülmények közt élhettek.
Meg voltak helyes jókedélyű gyerekek köztük, meg voltak amolyan bántalmazott félős gyerekek is, meg voltak eldurvultabb gyerekek is, meg voltak kallódó de egyébként még bizalommal teli gyerekek is. Szóval nagyon különbözőfélék voltak az utcagyerekek is, nem egyformák.
válasza: válasza: válasza:Mondd! Nem tudnál tenni valamit az ügyben? Hogy a cigányok mutassák meg nekünk is a jó és tiszteletre méltó tulajdonságaikat. És legyünk barátságban. Semmi baj nem lenne, csak azzal kellene felhagyni, hogy elvenni, amiért más megdolgozik, meg más emberek testi épségét veszélyeztetni. Tehát a törvényt betartani, nem lopni, nem ölni, benne van a Bibliában.
Egyébként nagyon sok rendes cigány családot ismerek. Nem kell szégyellni, sem eltitkolni, hanem segíteni.
válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!